Evangélikus Népiskola, 1944

1944 / 5. szám - Benedek Vince: Gárdonyi Géza vándorlása

124

lehet az idén ismételnie kellett osztályát, mert tavaly is hasonló okból alig pár hetet tudott iskolában tölteni. Legalább tíz olyantanulóm van a 61 közül, aki az ő tagozatának megfelelő szorgalmi időnek felét sem tölthette az iskolában! Hogy egy-egy havas, locs- pocsos márciusi nap mulasztásainak mértékéről fogalmat nyújtsak kartársaimnak, megemlítem, hogy egy alkalommal a 61 tanítványom közül mindössze 19 volt jelen s 42 hiányzott. .. Másnap éppen ennek az esetnek a fordítottja következett be, amikor 42 volt jelen s 19 hiányzott. De 10——12 hiányzó szinte az egész év folyzmán majd minden tanítási napon akadt. Vájjon ilyen körülmények között lehet-e sikeres munkát végezni?! A sorozatos mulasztások káros következményeit még a viszonyok kedvező alakulása esetén is hosszú ideig érezni fogjuk.

(Folytatjuk) Czéh Sándor.

Gárdonyi Géza vándorlása

(Ahonnét a „láthatatlan ember”, az egykori dabronyi tanító elindult a dicsőség országútidra. — Amikor még Ziegler Géza néven megvált a katedrától és újságírónak állott be a Győri Hazánk c. laphoz. — Ahol a nagy álmodozó remeteként élt, s ahol szikrázó gondolatait betűkbe öntötte.)

Gárdonyi Géza az írói pályára való lépése előtt tudvalevőleg tanító volt. Apja, Ziegler Sándor, 1879-ben elhalálozott, és ő apja óhajtására tanítóképzőbe iratkozott, mert ez legelőbb adott kenyeret a vagyon nélkül maradt ifjú kezébe. Az egri érseki tanítóképző- intézet szárnyai alá került. Itt esett meg vele, hogy Rápássy, (a magyar nyelv tanára, elbuktatta. Milyen különös intézkedése a sorsnak, hogy professzora csak az ő égisze alatt kap fényt s az Gárdonyiról tükröződik rája. Gárdonyi G. oklevelét Karádon érvényesíti először. Négy iskolai évet tölt a tanítói pályán s ebből mindegyiket más-más állomáson. Innen Devecserbe került, hol kiváló zenésszé nemesedik. Nyugtalan vérű volt, mint apja, a jeles gépész-kovács, aki huzamosan nem tartózkodott egy helyen, hanem az ország hol egyik, hol másik vidékén ütötte föl sátorfáját. Géza fiát is ez a nyugtalan vérűség hajtja. Majd Sárvárra került, ahol a jeles pedagógus: Barabás György mellett segédkezett. Barabás ajánlólevele juttatja Dabronyba kántortanítónak. Itt már foglalkozott azzal a gondolattal, hogy elhagyja a nem neki való tanítói pályát és íróvá lesz. 1885 nyarán Győrben ütötte föl sátorfáját s itt Pereszlényi János református lelkész, az általa szerkesztett Hazánk c. független lapjánál munkatársul alkalmazta. Nevezett lelkész családjába fogadta s lakásán adott neki szállást és eltartást is. A lelkészcsaládnál három hónapig tartózkodott. Én bejárós lévén Pereszlényiékhez, e réven ismerkedtem meg Gárdonyi Gézával. Lelki szemeimmel ma is ott látom a sovány arcú, felfelé fésült, barna hajú, nyurga legényt a szerkesztői íróasztalnál nagy karosszékben ülve, Gézát, amint balkarjára vetett hosszú szárú gipszpipájából füstfelhőt eregetve, rótta hegyes betűit a , „kutyanyel- vek”-re, a lelkészi hivatal kopott kalamárisából. Mindig csak pipá