Evangélikus Népiskola, 1944

1944 / 5. szám - Benedek Vince: Gárdonyi Géza vándorlása

zott, szivart, cigarettát sohasem szívott. Annyira szenvedélyes pipázó volt, hogy eme szavakkal zengett apothezist a pipáról: „Inkább pipával a pokolba, mint pipa nélkül a mennyországba!” Erre az időre esik a szegedi nagy árvíz elől Győrbe menekült Szávay Gyulával, a később nagy hírnévre vergődött íróval és költő­vel való ismeretsége is, mely később benső viszonnyá fejlődött a két zseniális eszü ember között. A rokonlelkek mindig találkoznak. Megjegyzendő, hogy Szávay Gyula is Pereszlényi János keze alatt kezdte újságírói és költői pályáját, aki ekkor a győri jogakadémiá­nak volt hallgatója. Pereszlényi János ilykép valóságos mentora volt a két nagy jövőt Ígérő ifjúnak. Pereszlényiék lakásából történt távozása után a városban hol itt, hol ott vett fel hónapos szobát Gárdonyi. Huzamosabb ideig egy nagy kétemeletes épületben lakott albérletben, amelv épület ma a Győrvárosi Kölcsönsegélyző-egylet tulajdona. Ennek az épü­letnek Baross-úti frontján látható az a művészi emléktábla, mellyel B. V. kezdeményezésére a Győrvármegyei Ált. Tanítóegyesület örökítette meg Gárdonyi Géza győri tartózkodását. Mikor a Hazánktól megvált, először tanító-íróvá csapott fel a „Tanítóbarát” c. lapjával és a „Néptanítók Naptárával” még csa­ládi nevén: Ziegler Géza néven. Irt novellákat, csaknem minden novellájának tanító a hőse. Cikkei akkor is, most is termettek gyü­mölcsöt a tanítóság számára. Győrött adja ki a Szerelmes történe­tek, Száz novella, Figurák, Furcsa históriák köteteit, itt szerkeszti a Garabonciás Diák élclapot; álnév alatt írta a legjobban jövedel­mező könyvét: A „Szépség titka” cím alatt; itt írta első színdarab­ját is. Időközben meg is házasodott, feleségül vevén a dabronyi plébános unckahúgát. Három gyermek született ebből a házasságból. Gárdonyinak eredeti szándéka volt Győrben végleg letelepedni. Sorsa azonban más irányba terelődött. Győrből 1910-ben Szegedre, majd Aradra megy újságírónak. Közben a fővárosi lapokba is írt. Aradról Budapestre költözött. Itt a Pesti Hírlappal és a Magyar Hírlappal állott összeköttetésben. Nyugtalan vére mindig tovább- tovább hajszolta. Ment, mint az elhivatott, aki benső parancsnak engedelmeskedve fut a gyönyörű álmok felé, hogy sohasem remélt magasságok ormára érjen fel.. . Budapesten a millenáris esztendő­ben tűnik fel. Feleségétől dlválik s 1892-ben már édesanyjával vezetteti házát Pesten. Itt Feszty Árpádék környezetébe került, ahol nagyon jól érezte magát. Fesztyék révén Jókai bűvös környezetébe jutott, sok más íróval, költővel és művésszel. Ebben az előkelő társaságban vígan teltek a gonddal terhesült napok. Itt született a sok mókázó kedv között Göre Gábor bíró úr históriája és ez ala­pozza meg hírnevét. És szerzett Gárdonyi kiadót, olyat, hogy szerződéséért irigyelték Árkádia berkeiben. Évtizedek múlva kitűnt, hogy a „nagyszerű szerződések” mennyire kiszolgáltatták a jóhiszemű írót. — Fesztyék házában került közelebbi ismeretségbe a ház asszonyával: Jókai Rózával, a nagymüveltségű úrnővel. — Gárdonyi később kedvét vesztve, Pestről Egerbe, diákéveinek szín­helyére húzódott. A „Pászt”-on vett egv egyszerű zsellérházat, melyet egy sajátságos véletlen játszott kezére. Ezt a házat virággal, 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom