Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 2. szám - Kántori rovat - Peskó Zoltán: A 60 éves Kodály Zoltán
KANTORI ROVAT*» A 60 éves Kodály Zoltán. 1882. december 16-án született Kodály Zoltán Kecskeméten. Iskoláit Galántán es Nagyszombaton végezte. 1900-ban kerül Budapestre, mint az Eötvös-koilégium ösztöndijasa, magyar-német szakra iratkozik az egyetemre s egyben Koessiernéi zeneszerzést tanul a Zeneakadémián. — December második telében a magyar zeneviiág több hangverseny keretében ünnepelte a 60 éves Kodály Zoltánt. A legkedvesebb hangverseny az volt, amelyet a IVÍÉOE (Magyar Enekoktatók Országos Egyesülete) rendezett, melyen az óvodától a tanítóképzőkig minden iskolatípus énekkara köszöntötte az ősz Mestert. A ielvonuló kis ovodisták, elemisták, polgáristák, gimnázisták és tanítójelöltek bizonyították azt, hogy Kodály Zoltán a gyermekek barátja, az ifjúság részére bányászta ki a magyar népdal örök kincseit. Kórusait a jövő nemzedéke ájtatosan veszi ajkára, mert érzi, hogy az igazi magyar muzsika szólal meg abban. 1906-ban Bartókkal együtt eljegyezte magát az igazi magyar népdalnak, íaluról-falura járnak, összegyűjtik a nép ajkán hagyomány módján élő dalokat. A művelt magyar zenevilág csakhamar felismeri, hogy nem az 1850-es évek népieskedő magyar müdalai és cigánynótái képviselik a Keletről idevándorolt magyar muzsikát, nem a szalonok, kocsmák és utcák sírva-vigadó magyarok duhaj nótái jelentik a magyarságot. . . Kodály Zoltán legfőbb érdeme, hogy tudományos módszerekkel felkutatta az ősmagyar zenét, ővele indul meg a magyar népzenének a magyar műzenebe való bevonulása. A magyar zene jóformán a 19. században indul el, Erkel Ferenc a 19. század műdalait ismeri meg, Liszt Ferenc, ha származásra magyar is, európai zeneművész. Kodály Zoltán az első igazi magyar zeneszerzőnk, aki az ősmagyar népdalból megtudta teremteni a magyar művészi zenét, aki európai zenei műveltségével megalkotta a művelt magyarok zenéjét. A német népdal már Bach korában, tehát a 18. században bevonul a műzenébe, Bach műveinek gerince, a korái, nem idegen dallam, hanem maga a Volkslied. Amíg más nemzetek a zeneszerzők légióit tudják felmutatni, amíg nagy nevek mérföldkövek gyanánt jelzik az európai zene fejlődésének útját, addig alig 1—2 magyar név beszél a magyar muzsikáról. De azt is elmondhatjuk, hogy amíg a zenében vezető' nemzetek megteremtették nemzeti műzenéjüket, azalatt zeneszerzőik kibányászták a zenei lehetőségeket. A mi magyar művészi zenénk megműveletlen őstalaj, melynek kincsei kibeszélhetetlen gazdagságot rejtegetnek. Kodály Zoltán megmutatta az utat és lehetőséget, amellyel népdalkincseinket európai zenévé tehetjük. Nem véletlen, hogv Kodály zenéje külföldön olyan nagy visszhangot váltott ki, ők már túljutottak azon a zenei műveltségen, amely számukra érthetővé teszi az „új muzsika“ megismeré* E rovat kéziratai Peskó Zoltán tanár címére küldendők. (Budapest VII,, Rottenbiller-utca 10.)