Evangélikus Népiskola, 1943

1943 / 11. szám - Hogyan tanítja Montessori az írást és az olvasást?

elméjű gyermekek rajzai is. Ha nekik függőleges vonalat kell húz- niok, akkor vonaluk c alakú lesz. A normális gyermekeknél nehezebb ezt észrevenni, már csak azért is, mert azoknak kitartása nagyobb és a függőleges irányt jobban meg tudják tartani. A betűket pedig ne elemezzük, hanem az egyes részek ismerete nélkül az egész betű írásához fogjunk azonnal hozzá. Nagyon szomorú dolog volna ú. is, ha előbb nyelvtant kellene tanulnia a kisgyermeknek, hogy beszélni tudjon.

2. Az írás elemzése. Ha az írást tanulmányozzuk, akkor kétféle módon járhatunk el: a) az alanyt, az író személyt tanulmányozzuk és elemezzük mindama mozgásokat, tevékenységeket, amelyeket az írás közben végrehajt, b) a tárgyat, az írást tanulmányozzuk és elemezzük. Legtöbb módszerben ott van a hiba, hogy a tárgyat és nem az író alanyt nézik. A betűk elemzésében pedig technikai módon járnak el. A betűknek megállapítják a nehézségi sorrendjét és ily sorrendben tanítják azokat. De a felnőttek állapítják meg ezt a nehézségi skálát és semmi objektiv bizonyítékunk nincs arra vonatkozólag, hogy a gyermek skálája is ilyen-e? Ehelyett Montessori az első módot választotta és az alanyt, az író gyermek mozdulatait tekintette kiindulópontnak. E célból az íráshoz szükséges kézmozdulatokat vette vizsgálat alá és gyakorlatokat talált ki, amelyeknek látszólag semmi közük sincs az íráshoz, mégis az íráshoz szükséges összes mozdulatokat, az íróeszköz használatának módját is jól fejleszti. A tapasztalat Mentessorit a spontán írás módszerére vezette. E módszer közvetett, nem mindjárt az írást tanítja meg közvetlen módon, hanem közvetett úton a gyermek mozdulatai segítségével készíti elő. Ezáltal azután szükségtelenné és feleslegessé válnak mindazon fárasztó és nehéz írási előgyakorlatok, amelyek egyéb módszerek mellett szokásosak.

3. Pozitív nézetei. A módszer eredete. A gyermekek érzékfejlesztő gyakorlataikban eljutottak már addig, hogy alakok körvonalainak kitapintásában biztosak. Mi sem természetesebb, hogy ezután az abc. betűinek végigtapintása következik. E célból 8 cm magas és fél cm vastag fából készített írott betűket kaptak a gyermekek. Hogy pedig a magán- és mássalhangzók megkülönböztetését megkönnyítse, előbbieket pirosra, az utóbbiakat pedig kékre festette. Majd kartonpapiros darabokat vett elő és u. olyan nagyságú és színű betűket festett rá. Ezután minden betűhöz készített egy képet,, amely oly tárgyat ábrázol, amelynek neve u. olyan betűvel kezdődik. A tárgy képe fölött nagyobb alakban a nyomtatott betű. A kép a betű emlékezetben való tartását segítette elő, a nyomtatott betűalak pedig a nyomtatott szöveg olvasására szolgált mintegy gyakorlatul. Nála a betűk megismertetése egészben (analitikus mód), azonban a szavak írása betűkből összetéve (szintetikus mód) történik. Ezért módszere a két módszer között mintegy középhelyet foglal el. Az újabb globális módszerre jó példa Decroly eljárása. Az olvasás és az írás tanításánál a frázisból indul (hangsor) ki, az egyes fokozatok pedig a következők:

,,a) Teljes cselekvést kifejező mondat olvasása;

b) Szavak elvonása és végül megfelelő hosszú idő elteltével

251