Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 11. szám - Hogyan tanítja Montessori az írást és az olvasást?
250 legi — mondhatni „ex-lex” — állapotának meg kell szűnnie, s meg kell valósítani az akadémiai tanítóképzést. A tanítói munka méltó arra, hogy igazolványa az egyetemi diploma legyen. A magyar népnevelés és az egyházépítés szent ügye nem azt érdemli meg, hogy képzettségnélküli „tanítók” toborzásával is sorvasszuk, hanem arra int, hogy megbecsültetését a tanítóképzés főiskolai rangra emelésével fokozzuk. S az egyetemi végzettségű tanítóval egy csapásra megoldódik minden tanítótársadalmi probléma. Mint előadásom elején említettem, az evangélikus tanító tagja az országos tanítói közösségnek is. Az egyházi kérdéseken kívül álló kari és érdekvédelmi problémák közösek jellegre való tekintet nélkül. Éppen ezért, ezek megoldását együttes erővel kell szorgalmaznunk. Az evangélikus tanítóság mennyiségi tömege mellett minőségi súlyával is jelentős értéket képvisel ebben a nagy tanító táborban. A tanítók országos összefogása, az erők és értékek tömörítése sürgős tanítótársadalmi feladat. Együttes erővel kivívhatjuk a tanítói rend méltó helyét a társadalomban! S ha a tanítói szív és kéz kifejtheti növekvő helyzeti energiáját országos viszonylatban, akkor az evangélikus tanító ezt a munka- és értéktöbbletet mindenek előtt egyháza felvirágoztatására használja fel. Hogyan tanítja Montessori az írást és az olvasást ?* Irta: dr. Garai József. Nagyon tanulságos Montessori Máriának, a kiváló olasz nevelőnőnek módszertana. Módszeres eljárását nemcsak a népiskolára, hanem a középiskolára és, annak majd minden tárgyára kidolgozta. Népiskolai szempontból közelebbi érdeklődést kelthet az, hogy miképpen tanítja a népiskola tárgyait, elsősorban pedig az írást és az olvasást? Mindenek előtt ő már hat éves kora előtt megtanítja a gyermeket olvasni, írni és számolni. Mindezen ismeretek bizonyos gyakorlatok betetőzései nála. 1. Negativ nézetei. Itard és Segui módszerét bírálja és mindenek előtt megállapítja azt, hogy helytelen dolog a nyomtatott betűk tanításából kiindulni. Nemcsak azért, mert úgysem ilyenekkel írunk, tehát természetellenes volta miatt, hanem azért is, mert a nyomtatott betűk megtanítása elvont mértani módon szokott történni. A természetesség és az ésszerűség az írott betű mellett szól. Jellemző szerinte az írástanításra az, hogy amikor meg az írott betűk tanítását megkezdik, akkor előgyakorlatként legelőször függőleges és ferde egyenes vonalakat rajzoltatnak meg a gyermekekkel, holott ezek húzása a legnehezebb, másrészt a betűkben is a legritkábban fordulnak elő, mert a betűk túlnyomó része görbe vonal. Hogy a görbe vonal rajzolása könnyebb, mint az egyenesé, azt mutatják a gyenge* Részben átdolgozott részlet a Montessori lélektana és didaktikája c. értekezésből. Megjelent a „Közlemények a kolozsvári Ferenc József-Tudo- mányegyetem Lélektani Intézetéből” c. sorozat 41. számaként.
