Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 10. szám - A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület Tanító- egyesületének 1942-43. évi titkári jelentése
232 senyben szinten maradni. Az áldozatvállalásnak ez a másik oldala, melyhez nagy erkölcsi erő és kitartás kell. Egyesületi életünkön is meglátszik a háború nyoma. Az egyházmegyei egyesületek beérkezett jegyzőkönyvei szerint hatvannál több kartárs vonult be katonai szolgálatra. Helyüket részben helyettesekkel töltötték be, másutt pedig otthonmaradt kartársaik vagy a lelkészek tanítottak az árván maradt osztályokban. — Az egyház- megyei egyesületek rendes közgyűléseket tartottak, s mindenütt élénk ütemű munka folyt. A munkahozók aktuális kérdéseket fejtegettek. Oroszországot járt kartársaink közül Horváth Dezső kővágóőrsi, Müller Henrik mekényesi, Vince Lajos szergénvi kartárs tartott előadást ottani tapasztalatairól. A legtöbb egyesület foglalkozott a tankönyvkérdéssel is. Bizonyos, hogy a felső tagozat munkája nem érhet el komoly eredményt megfelelő tankönyvek nélkül. Személyi változás állott be a győri és a Tolna-Baranyai-Somogyi egyházmegyei tanítóegyesület vezetésében. Az előbbiben Garan János 12 évi működés után lemondott elnöki tisztéről, helvébe Magyar István kartársat választották. Utóbbiban a lemondott Bajor János helyébe Eördög Virgil lett az új elnök. Büszke örömmel értesültünk több kartársunk háborús kitüntetéséről. Bátor magatartásuk és kitüntetésük díszére válik a magvar tanítóságnak. Pető Kálmán győri k. Signum Laudist. Horváth Pál kötsei k. a magyar bronzérmet és a II. o. vaskeresztet, Lőrinc György tabi k. a tűzkeresztet a sebesülési pánttal, Ziegler Mátyás borjádi k. a nagyezüstöt a hadiszalagon kapta. Vöröskereszt emlékérem, illetőleg elismerés jutott dr. Ocsag Istvánné, Búvár Károly, Gondos Gyula és Nusz Imrének. Az első világháborús hősi halottaink sorához új név került. Szomorú kötelességet teljesítünk, amikor a harctéren elesett hős tanítónkról megemlékezünk. Gereben László somlószőlősi kartárs 1942. évi augusztus 13-án, a keleti fronton, dicsőséges küzdelemben áldozta fel ifjú életét hazájáért. „Nincsen nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja a barátaiért.“ Nyugdíjas kartársaink közül többen elköltöztek az élők sorából. Id. Bojté Sándor, Fodor Miklós. Asbóth József, Kring Ödön, Virányi Lajos, Koczor Kálmán, Nits István, Purth Gyula. Áldott legyen emlékezetük! A tanítói munka őszinte elismeréseként Püspök urunk igazgatói o'mmel tüntette ki Balikó Míhálv, Rózsa Lajos, Széles Gyula, Buti Sándor, Mészáros Gyula kartársakat. Azon kevesek közé tartoznak, akiket a VKM a VII. fizetési osztályba nevezett ki, Niederland Vd~ mos győri, Gáspár József majosi, Mesterházy Imre nádasdi, Németh Lajos szergényi és Orbán Károly kőszegi kartársak. Többen kaptak elismerést a Julián egyesülettől a magyar nyelv sikeres tanításáért, mások az iskolánkívüli népművelés terén kifejtett szorgalmuk vagy a leventeképzés elismeréseként kantak dicséretet. Akik a ráiukbízott kevéssel híven sáfárkodtak és többre kaptak megbízást, Szíjj Jolán, Gereben Zoltán, Tóth Lajos kartárs polgári, illetőleg földmívesiskolához kapott beosztást. A jól meg
