Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 5. szám - Dr. Philipp Kálmán: A nyolcosztályos népiskola, amint egy gimnáziumi tanár látja.
102 éltető, ébresztő isteni erő mozgatja, kell hogy az evangélikus magyar iskola evangéliomi szellemével élen járjon. Értéktermelés csak értékeléssel végződhetik. Ezt kérjük, ezt várjuk. Ludván Sándor. A nyolcosztályos népiskola, amint egy középiskolai tanár látja. (Folytatás.) A népiskolai reformról két szempontból szólunk. Az egyik a nyolcosztályos népiskola anyagi összetételére vonatkozik, vagyis vizsgáljuk azokat a képességeket, amelyekre tanulónak és tanítónak egyformán szüksége van, hogy munkájukat eredményesen elvégezhessék. Előbbinél ezek az öntevékenység határain belül nyilatkoznak, utóbbinál a munkatársi viszony megnyilvánulásaiban. A nyolcosztályos népiskola tárgyi összetétele kifogástalan. A tantárgyak jól vannak megválasztva és kívánatosán beleilleszkednek abba a célképbe, amely a népművelődési viszonyokat magasabb színvonalra emelheti. A falusi és városi típusok megteremtése parancsoló szükséglet volt. Ajánlatos a differenciálódás további terjesztése, amely vidékek és városok szerint nagyobb, szükségszerinti, tantervi változtatásokat követel. Az állapot egészen ellentétes a középiskolai reform által teremtett helyzettel, amely típusokat olvasztott egybe és sajátos halmazállapotával minden gyakorlati cél elérését megnehezítette, ha ugyan illuzórikussá nem tette. Az indulás ennélfogva a nyolcosztályos népiskolánál . egészséges, reális alapon történik. S ha a tantárgyakon belül rendet tudunk teremteni, ha le tudjuk vetni azokat a „fioszkulákat“, amelyek a középiskolára emlékeztetnek, más szóval, ha nem akarunk minden áron ,,középiskolásdit“ játszani, akkor a nyolcosztályú népiskola intézménye maradandó értékűvé válhatik. Az útmutatások a kapcsolás fontos szerepére utalnak. A tantárgyak kapcsolása, a tárgyak kölcsönös segítő szerepe nagy és értékes szolgálatokat tesznek az új ismeretek szerzésénél és bő alkalmakkal szolgálnak a tanuló öntevékenységének gyakorlásában, a tanító munkatársi viszonyának kifejlesztésében. A tanító tudásának sokoldalúságát kívánja, pedagógiai érzékére apellál, amely a felhalmozott anyagban rendet teremt, a hasznos adatokat elfogadja, a haszontalanokat elveti. A tanító munkája — tekintetbe véve a nyolcosztályos népiskola célkitűzését — nem mindennapi nehézségekkel jár. A középiskolai tanárral szemben nagy hátrányban van. Nemcsak a különböző szakismeretekre van szükség, melyekhez nagy idő árán, sok utánjárással jut, hanem fejilett ítélőképességre, amely az anyag kiválasztásában megfelelően irányítja. Azután a kapcsolás a tanítót nem egyszer nehéz dilemma elé állítja, kiválóképpen a magyar nyelv tanításánál. Így egy költemény önmagáért, költői, eszmei, tartalmi szépségéért van mindenekelőtt. A nyelvi vagy egyéb alkalomszerűen kínálkozó ismeretek csak másod- vagy har
