Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 8. szám - Könyvismertetés
192 barackot. Remélem, hogy az elkövetkezendő jobb kor evangélikus tanítósága hálával gondol majd az alapítókra és a fenntartókra. Révfülöp, 1942. július 10. Kertai J. KÖNYVISMERTETÉS Bornemisza Péter a plutokrácia lényegéről. Az összes és igazi népinemzeti erők felébresztése és munkába állítása túlnyomó részben azért késik, m'ert az egyes embernek nem tud meggyőződésévé válni az az ige sem: „Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.” Az első világháború után ott folytattuk, ahol azelőtt a szolgálatunkat abbahagytuk. E mai második világégés után legtöbben megint visszatérnének a több kényelmet ígérő régi urukhoz. Hogy ezt azonban Isten háztartása és programmja semmiképp nem engedheti, ezt igazolja Bornemisza Péter XVI. századbeli reformátorunk írása, íme, négy évszázaddal ezelőtt világosan meglátták eleink, hogy a pénzuralom nemcsak elhordozhatatlan helyzetet teremt idővel, hanem csírájában fojt meg minden testi életet is. Bornemisza nemcsak a magas kamatot, de a legkisebb kamatot is uzsorának minősíti. A pénz lényegéről így ír: „Az uzsora oly hamis nyereség, melyet az kölcsön adásért az derék summának felötte vesznek. Az az midőn kölcsön és oly okkal adod ki pénzedet, hogy mind azt ismét épen megadják te neked, és az fölött még valamit veszesz, akár pénz, akár marha legyen: az uzsorának és hamis nyereségnek mondatik. Azért, mert Isten törvénye ellenis vagyon, kinek igazsága azt.mutatja, hogy az mennyi pénzt adtál, csak annyi pénzt, avagy annyit érő marhát végy ismét. Mely pénz oly állat, az ki nem szaporító ő magátúl, az mint a szőlő, a malom, a barom szaporítnak. Hanem ha mi szaporodik a pénz által, az annak fáradtsága által lesz, a kinek adtad pénzedet, azért övé a nyereség is, és te elégedjél vele, az tiedet épen meg adja teneked. Ha annyit vész, amennyit adtál, igaz mérték az, ha feljebb veszesz, hamis mérték. És felebarátod is nem igazán szereted, midőn magadnak többet kívánsz tűle, hogy nem az mivel őtet segítetted. Ha mi jót míveltél vele, azzal mindnyájan tartozunk, mert Isten is meg hadta és annak Istentől is áldomása ígértetett. És te is szűkölködöl más segítsége nélkül, és akkoris mikor kölcsön adnak az felölt ne kévánjanak és meg érzed benned, ha valamit felpénzül kelletik fizetned, hogy az Te szívedis hamisoltatja, hogy az méltatlan fizetés”. (Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535—1584.) Bár sokan ráeszmélnének, hogy e szavakat nemcsak a hitelezésre képes gazdagoknak vagy az adósságok alatt görnyedő szegényeknek, hnem mindenkinek meg kell szívlelnie, aki gyökeresen új élet felépítésében akar közreműködni. N. J. A budapesti Deák-téri evangélikus testvéregyházak népiskoláinak értesítőjét Gadányi János igazgató szerkesztette a f. 1941—42. tanévről Tömör, általános nevelői gondolatokkal telt elmefuttatás után a mai időkhöz mért rövid áttekintést ad az iskola ezévi munkásságáról, amely mindenben méltó a nemes hagyományokhoz. A győri egyházközség népiskoláinak 1941/42. évi tankönyvét Weltler János szerkesztette. Bevezetőül Weltler János címmel Strasser Sándor tanügyi főtanácsos, iskolabizottsági elnök finom nevelői lélekből fakadó lelkes ünnepi megnyilatkozását közli a Wlassics-díjjal kitüntetett igazgató-tanító ünneplésével kapcsolatban. Majd Weltler János válaszát találjuk az évkönyvben. Kiemelkedő mozzanata ez az iskolai évnek s méltó, hogy figyelemmel álljunk meg egy pillanatra a kitüntetés ténye mellett, amely az evangélikus tanítóra s népnevelésügyre is elismerést, díszt és kitüntetést jelent. Bauer Lenke haláláról emlékezik meg még az évkönyv, azután pedig értékes nevelői gondolatokkal kapcsolatban ismerteti az egész évi nevelő-oktatói munkát. A soproni iskolák 1941/42. évi értesítőjét Polster Rezső igazgató közli magyar és német nyelven. „Féltett kincsünk veszélyben” címen foglalkozik Polster Rezső iskolájuk ezévi nyelvi kérdéseivel s a tanév folyamán történt új helyzetet teremtő változásokkal. A régi vegyesnyelvű oktatás felelt meg a legjobban az iskola érdekeinek. Mégis 322 szülő tiszta német oktatást
