Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 1. szám - dr. Garai József: A gyermektanulmány, a tanító és a tanítás
11 A gyermektanulmány, a tanító és a tanítás Irta : dr. Garai József (Folytatás és vége) 2. A gyermektanulmány és a tanítás. A tanító munkája a tanítás, a növendéké a tanulás. A tanulás szellemi munka. Mi sem természetesebb, hogy a gyermektanulmány elsőrendű feladatának tartja e szellemi munka mibenlétének tanulmányozását. Mely munkát végzi, önként, kényszertől mentesen a gyermek? Amely iránt érdeklődik. Itt kapcsolódik be problémánkba az érdeklődés lélektani vizsgálata. Oly kérdés ez, amelyet a gyermektanulmányozók és az újabb tanítási módszert követők egyike sem tudott kikerülni. Az érdeklődés, mint fontos tanítás-lélektani kérdés nagyobb hangsúllyal először Herbartnál fordult elő. Nála a sokoldalú érdeklődés a cél. Tulajdonképpen szellemi érdeklődésről lehet így beszélni. Az újabb iskolai törekvések érdeklődési fogalma biológiai. Jelenti, hogy az érdeklődés kiváltó oka az én biológiai szükséglete. Herbart a célt, az újak az okot keresték. Ezen utóbbiak közé tartozik Claparéde is. Az érdeklődés tulajdonképpen kölcsönös viszonyt fejez ki valamely élőlénynek fizikai vagy szellemi szükséglete és egy oly tárgy között, amely ezen szükséglet kielégítésére alkalmas. Boda István szerint az érdeklődés „koncentrált pszichés energiával való hozzáfordulás valamely tárgyhoz”. A kérdés részletes tárgyalását megadja Busemann, Nagy László és Várkonyi is. Dawey szerint az érdeklődésnek kell kiindulópontnak lennie minden tanításban. Ne kényszeresünk rá a gyermekre semmit sem, ami nem belső szükségletből fakad. Felfogása szerint, ha nem tudunk az érdeklődésre építeni, akkor nélkülözhetetlenné fog válni a fegyelmezés. Az érdeklődés a fejlődőképességek megnyilvánulása, nem más, mint a tehetség felvirradása. Következik ebből az is, hogy az érdeklődéseket sem elnyomni, sem becézni nem szabad. Ferriére a törvényes tantervet követő iskolák számára is az „érdeklődési központok” szerint való tanítást (minden tantárgy egy központi tétel szolgálatában áll) lehetségesnek tartja. Sokkal jobb azonban az egész tantervnek a gyermek érdeklődéséhez való alkalmazása. W. James szerint is a sikeres tanítás előfeltétele az érdeklődés felkeltése. Az oktatást nem lehet mindig teljesen az érdeklődésre építeni, mert: 1. az érdeklődés egyénenként változó, 2. a kultúranyagot is tekintetbe kell venni. Világos, hogy az oktatás és nevelés sikeresebb, „minél inkább foglalkoztatja a gyermeknek azt az érdeklődési formáját, amely nála az illető korban uralkodó”. Az érdeklődés nagy fontosságát a tanításban az újabb iskolai törekvések kivétel nélkül elismerik. Ezért alapítja tanítását és szemeli ki a tanítás anyagát Decroly az érdeklődés központjai szerint. Szerinte a gyermeki érdeklődés a szükségletből fakad, ezért legfontosabb teendő: megállapítani: melyek a gyermek szükségletei? Ezeket a következőkben adja:a) A táplálkozás szükséglete. Ezzel kapcsolatban sok ismeretet
