Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 1. szám - dr. Garai József: A gyermektanulmány, a tanító és a tanítás
12 lehet a gyermekkel közölni. Idetartozik a lélekzés és a tisztálkodás szükséglete is. b) Védekezés az időjárás viszontagságai ellen (ruházkodás). c) Veszélyek és ellenségek ellen való védekezés szükséglete. d) Cselekvés, munka szükséglete. Nézzük ezek közül pl. a veszélyek és ellenségek elleni védekezést. A tanítók feladata az ezzel kapcsolatos anyaggyűjtés. A tanító megállapítja, hogy minden élőlény oltalmat keres a veszélyek ellen, másrészt támadásba megy át. A védekezés összes módjait összegyűjtve, bizonyos csoportosítást lehet mintegy tanmenetszerűen elvégezni. Első hónap: hogyan védekezik a gyermek: kiáltozás, sírás, karjaival védekezik, elbújik, stb. A gyermek szeme is tud védekezni a szemhéj mozgatásával a por ellen, van védelmi berendezkedése a fülnek, az orrnak is. Amikor ez tudatossá válik a gyermek előtt, ekkor meg kell figyeltetni a növények és állatok védekezési módjait is. Állatoknál a bőrvastagsággal, pikkelyekkel, színnel stb. De idetartozik a harapás is. Végül rátérhetünk a felnőtt ember védekezésére: ajtó van a házon, különféle őrökkel, sőt fegyverekkel is védekezünk. Ez az első hónap anyaga ezen tárgykörben. A 2-ik és 3-ik hónap anyaga: a gyermek skatulyákban osztályozza ezeket az ismereteket. Külön helyre kerülnek a növények, az állatok és az ember védelmi berendezései. Az anyaggyűjtés egyre gyarapszik. E hónapokba tartozik az anyag részletezése is. A 4-ik és 5-ik hónap anyaga: védekezés és a Föld. Jelenti az ember, az állat és a növény viszonyát az ásványvilághoz. A 6-ik és 7-ik hónap anyaga: a védekezés és a növény. A 8-ik és 9-ik hónap anyaga: védekezés és a társadalom. Védi a gyermeket a család, az iskola, az egyház és a társadalom. Idetartozik a gyermekhibák tanulmányozása is, de a társadalom védekező berendezései is: tűzoltóság, rendőrség, orvosi felügyelet, kórházak, börtönügy. A 9-ik hónap végén a Nap és a csillagokról van szó. A 10-ik hónap az összefoglalás. Az elmondottakban bemutattuk az újabb törekvések és a gyermektanulmányozás eredményeiből leszűrt új tanterv körvonalait. Vessünk egy pillantást hazai népoktatásunkra és hasonlítsuk össze Decroly tantervével. Könnyű megállapítanunk, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok tananyaga igen csekély változtatással a tárgyalt értelemben könnyen átalakítható és azután a kérdés csupán tanmeneti elrendezés által ily szellemben könnyen megoldható. A Népiskolai Tantervnek éppen az a nagy előnye, — ami egyébként a beszéd- és értelemgyakorlatok központi jellegéből is következik — hogy könnyen módot is ád az újabb törekvések megvalósítására. Ezen nem kell csodálkoznunk, ha tekintetbe vesszük azt, hogy már a Népiskolai Tanterv és Utasítások oly légkörben született meg, amelyben a módszerjavító törekvések, a régi és új módszer éppen a harcát vívta. E harc pl. az írás és olvasás tanításának módszerjavító törekvéseiben abból a kettős szemléletmódból származott, amelyet e probléma magában rejt. Ugyanis, ha az írást tanulmányozzuk, akkor kétféleképpen járhatunk el: a) az alanyt, az író személyt tanulmányozzuk és elemezzük
