Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 4. szám - Könyvismertetés
92 dalegyletnek, az Országos Eötvös-alap elosztóbizottságának. Elnöke volt a nyíregyházi tanítói járáskörnek, a Szabolcsvármegyei Általános Tanítóegyesületnek, a két helybeli temetkezési egyesületnek. Tagja volt a Bessenyei-körnek, a Polgári Olvasóegyletnek, a helybeli kereskedő- és iparostanonciskolák tanítói karának, az evangélikus egyházközség és az egyházmegyei prezsbitériumának és az 1891—94. évi zsinatnak. Az ő kezdeményezésére alakult meg Nyíregyházán az állat- és madárvédő egyesület. Több pályadíjat nyert, miniszteri elismerést szerzett. 1930-ban a Kormányzó Ür Öfőméltósága a „Signum Laudis"-sal tüntette ki. Nagy elfoglaltsága mellett mindig jókedélyű volt. Boldog volt, akivel a sors összehozta. Igen soknak fog hiányozni az ő nem mindennapi egyénisége. Kedves halottunkat március 12-én, csütörtökön d. u. 3 órakor a központi evangélikus elemi iskola udvaráról kísértük ki utolsó útjára. (Kemény Pétéi.) KÖNYVISMERTETÉS Katechetikai alapvetés. A bibliai anthropologia jelentősége. Irta D. Dr. Farkas Ignác vallástanár. — A református szerző valláspedagógiai munkája nemcsak a református, de általában a protestáns valláspedagógiai irodalmunknak is nyeresége, mert a mi evangélikus viszonyaink is sok rokonságot mutatnak a református valláspedagógiai kérdésekkel. Szerző hangoztatja, hogy mint kate- chetát, sokszor megdöbbentette munkája közben a magyar református kate- chetika elesett állapota, az általános neveléstudomány methodikájához való szinte szolgai alkalmazkodása, a katechetikai anyag összeállításánál követett szempontok bibliailag igazolhatatlan volta, midőn a vallásórákon evangélium helyett filozófiai ismereteket, ethikát, históriát, vallástörténetet nyújt önálló, egész tanéveket kitöltő anyagként a szomjaslelkű ifjúságnak. Tanulmánya azért egyfelől diagnózis, másfelől új utakat akar mutatni. Az I. fejezet az ember értelmezését tárgyalja az újkori protestáns teológiában. Megállapítja, hogy a hit és tudás, a teológia és filozófia viszonyában az újkor szerepcserét hozott: az emberi ész, általában az emberi szellem lett az élet minden vonatkozásában az egyeduralkodó. Az újkori anthropocentrikus világnézet azonban illúzióra épült. Le kell tehát mondania egyeduralmi vágyáról, fel kell adnia eddigi emberértelmezését, mert az európai ember szellemi életének egész alkatával baj van. A mai válság mögött az ember válsága áll. Hogy ennek tudatában van az európai ember, mutatják a világháború utáni nagy átalakulások: a kommunizmus, nemzeti szociálizmus, fascizmus. Üj anthropologia születik, anélkül azonban, hogy maga az ember új értelmezést nyerne. Lényeges változás nincsen, mert itt is valami immanens, valami földi a középpont, az alap és a cél. Úgyszintén idegen ettől az emberszemlélettől a Biblia istenfogalma is. Az embert semmiféle emberi próbálkozás nem szabadíthatja meg a válságból, hanem csak a bűnös emberen könyörülő Isten. Foglalkozik azután szerző munkájában a pedagógia területén is érezhető válsággal, amikor az utóbbi évtizedekben a legkülönbözőbb irányok és célkitűzések törik meg az egységes szempontú nevelés irányát, mert itt is még mindig a keresés stádiumában vagyunk. Kimondja, hogy minden pedagógiának, minden nevelőmunkának is egyetlen lehetséges alapja az Isten Igéjéből hit által nyert emberértelmezés. A protestáns valláspedagógia válságából is ez a kivezető út. Az újkori filozófia és teológia egymáshoz való viszonya anthropológiai szempontból c. alatt világosan megrajzolja, hogyan vezet az idealisztikus filozófia istentana, illetve az ebből folyó hamis emberértelmezés a teremtő, gondviselő és megváltó Isten, mint személyes lény, fogalmának elvetésével az ember megistenítéséhez s egyben a forradalmi szociálizmushoz. A korszellem hatása alatt immanens tárgyú vallástudománnyá lett modern teológiára klasszikus példaként hozza fel Schleiermacher teológiáját, akinél szintén homályban marad az a tény, hogy az ember menthetetlen nyomorúságban él, ahonnan a maga erejéből nem tud megszabadulni. Bár nem ért egyet azokkal, akik ezt a teológiát mindenestől ki akarják seperni.
