Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 4. szám - Könyvismertetés
93 Majd tárgyalja a teológia és a valláspedagógia összefüggését. Itt megállapítja, hogy a hitből való megigazulás elve megmaradt a reformátorok munkája után is elvnek, a nélkül, hogy az egész vallástanítást átformálta volna. Luther kátéi az egész Biblia anyagát összefoglaló és rendszerező iratok, tehát lényegileg bibliai alapokra helyezi a vallástanítást, de formailag a régi nyomokon halad. Kálvin is a régi formát, sőt anyagot Veszi át. Ismerteti a reformáció utáni egyes korok különböző valláspedagógiáját, kapcsolatban az egyes nevelési és oktatási rendszerekkel. Megállapítja, hogy amikor Herbert a vallás és a tanítási tárgyak közötti minőségi különbséget figyelmen kívül hagyta, tulajdonképpen a korabeli protestáns teológia gondolatait, elveit érvényesíti a vallásos nevelömunka terén. A racionális kor valláspedagógiai anyaga sok tekintetbén ellenkezik a Biblia tartalmával. Átjött a Herbert, Kabisch, Zilíer-féle formalizmus a XX. századba is s a forma akárhányszor meghamisítja a tartalmat, elsikkasztja az evangéliumot. A protestáns vallástanítási irány súlyos tévedése, hogy a vallásos nevelésben oly fontos szerepet játszó vallásos élmény objektiv feltételét, az Igét megfosztja alapvető jelentőségétől s a vallásos élmény szubjektív természetének egyoldalú és túlságba vitt hangoztatásával a vallástanítást egyháziad lanná teszi. Pfenningsdorfnál lesz először a századbeli protestáns valláspedagógiában teológiai kérdés a vallásos nevelés problémája. Pedagógia és teológia szoros kapcsolatáról győz meg bennünket az újkori magyar protestáns pedagógiatörténet is. Ezt is részletesen ismerteti a szerző. Ismerteti a XIX. század gimnáziumi vallástani tantervét. Itt is érzékelteti, hogyan lesz a felvilágosodott protestáns teológia nyomán a keresztyén vallásból tanítható, elsajátítható vallástudomány. Ismerteti a már haladást mutató későbbi gimnáziumi s más középiskolai tanterveket. Szól Barth teológiájáról. Jkz 1940-es református népiskolai és továbbképzőiskolai tanterveket már úgy tekinti, mint az új evangéliumi alapvetésű magyar református katechetika első tavaszi fecskéit. Végül könyve igen értékes része a református népiskolai vallástani anyagtervezet. Teljes bibliai alapon álló anyagot tervez. Ilyen főcímek köré csoportosítja egy-egy osztály vallástanítási anyagát: I. o.: ,,Az Isten szeretet". II. o.: „Én az Űr vagyok a te Istened". III. o.: „A Lélek gyümölcsei". IV. o.: „Légy hív mindhalálig". V. o.: „Ádámtól Krisztusig". VI. o.: „Az őskeresztyének". VII. o.: „Konfirmációra előkészítő anyag". VIII. o.: „Az anyaszentegyház magyar földön". Magának a módszernek nem tulajdonít nagy fontosságot. A teljes Bibliából kívánja az anyagot kiépíteni. Csak durva vázlatnak nevezi a közölt anyagot. Szükségesnek tart részletesen kidolgozott anyagot s még inkább oly vezérkönyveknek írását, amelyek feldolgozott formában, egészen részletesen tartalmazzák az egyes osztályok tanítási anyagát a megkívánt egyéb ismeretekkel — vallástörténet, kortörténet, exegezis, bibliai földrajz, szemléltető anyag stb. — együtt. D. Dr. Farkas Ignác új utakon járó, mélyen gondolkodó elme. Alapos tudományos felkészültsége mellett nagy gyakorlata is feljogosítja új utak keresésére. Igen tanulságos s a mi szempontunkból is megszívlelésreméltó fejtegetéseit bizalommal ajánlom minden evangélikus vallástanító kezébe. Sokat tanulhat s nagy tanulságokat nyerhet belőle. Vallástanitási munkáját teheti általa termékennyé, az Ige fényébe állítva bibliai megalapozottságú igeszolgálattá. Ára 4.— P; megrendelhető a szerzőnél: Debrecen, Péchy-utca 9. S. Dezső Lipót: Népiskolai rendeletek gyűjteménye. (A tanító teendői iskolájának igazgatásában.) 1940—41. évi pótkötet. Annak idején lapunkban ismertettük az e címen 1940. márciusában megjelent művet. Dezső Lipót ny. tanügyi főtanácsos e pótkötetben folytatólagosan összegyűjtötte mindazokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek 1940. évi április hó elejétől 1942. januárjáig megjelentek. E pótkötetben az anyagot ugyanolyan beosztás szerint csoportosította, mint előző könyvében. E pótkötetben igyekezett a m. kir. közigazgatási bíróságnak a tanítói illetmények, nyugdíj és az iskolafenntartási ügyekben hozott határozatait és elvi döntéseit is közölni, ami a korábbi kötettel szemben igen nagy nyeresége a könyvnek. Dezső Lipót nagy gyakorlatára s élettapasztalatára támaszkodó műve valóban az előbbi hasonló könyvvel együtt kitűnő segédeszköz az iskolája igazgatá
