Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 9. szám - Könyvismertetés
239 adások közül „egy előadást sem lehet kisebbre venni, mint a másikat. Én úgy érzem, hogy mindegyiknek hasznát fogom majd venni a mi falunkban, mert ott minden egészen máskép történik. Nem volt olyan előadás, amék nem érdekelt volna, mert tudom, hogy egy magyar embernek ezeket mind tudnia kell, ha könnyebb és boldogabb jövőt akar családjának és hazájának. Igazán minden érdekelt és mindenre figyeltem és mindent, ahogy tudtam, megjegyeztem magamnak, mert tudom, hogy minél többet tanulunk és minél többet tudunk és minél jobban összetartunk, annál könnyebb lesz majd megvalósítani Szebbjövőfalvát!” Az új szellem kér már helyet Demeter Gyula (Máriapócs) dolgozatában. „Ma már új időket élünk — írja, — nem haladhatunk apáink megnyugodott életmódján. Mi már egy igényesebb, civilizáltabb életmódot, műveltebb falut és megértőbb társadalmat akarunk. Mint ahogy látjuk, jobban törődni akarnak velünk a hivatalosabb, tekintélyesebb emberek is, hogy bennünket az élet legértékesebb kincsére, a tudásra és megértésre neveljenek.“ Garai Pál (Nyíregyháza) külön kiemeli a magyar nótákat, amidőn azt írja, hogy „nagyon érdekelt még a sok, szép magyar dal, amit ezelőtt jóformán nem is hallottunk.” A harmadik dolgozatnak ez volt a címe: Mit olvasok? Szomorú kép tárul elénk ezekből a dolgozatokból. A falu, a szabolcsi falvak nagyfokú kultúrális elhagyatottságának és elmaradottságának a képe ez. Mindegyik hallgató kihangsúlyozza dolgozatában, hogy szeret olvasni, illetve legtöbbször csak szeretne olvasni, mert nagyon kevés helyen és nagyon kevés könyv, újság és folyóirat áll rendelkezésre. Az utóbbi években kétségtelenül javult már a helyzet, mégis, amint a dolgozatokból látjuk, ezen a téren további lépésekre van szükség. A gazdasági könyvek hiányát emeli ki Varga László (Tiszadob). „Hogy erre a kérdésre feleljek: Mit olvasok? azt felelhetem, hogy bizony nem nagyon sokat olvastam olyan könyveket, amelyekből tapasztalatokat tudtam volna szerezni. Igaz, ezzel nem azt mondom, hogy nem szoktam olvasni, igenis szoktam, de nem elég az, hogy az ember jó hangzású, izgalmas regényeket olvasson. Egy gazdaifjúnak egyébre is szüksége van, vagyis volna, ha rendelkezésére állna olyan könyvtár, amelyben gazdasági dolgokat tartalmazó szakkönyvek vannak. Ez hiányzik még nálunk. Egyébként könyvekben nincs olyan borzasztó nagy hiány, mert a református ifjúsági egyesületnek van szép könyvtára és abban meg lehet találni minden jó magyar írónak a művét, úgymint Jókait, Mikszáthot stb. Meg aztán újság is jár majdnem minden rendes falusi házhoz. De ismétlem, nem ártana egy pár olyan könyv a falumba, amely a gazdasági dolgokkal foglalkozik, szívesen elolvasgatnám én is, meg mások is az ilyen könyveket, amely aztán nemcsak szórakoztatná az embert, hanem felvilágosítaná bizonyos dolgok felől. Mert egy jó regény az csak szórakoztatja az embert, ellenben egy olyan, mint amilyet az előbb említettem, tanítja és tapasztalatokkal gazdagítja olvasóját.” Gebri Mihály (Kisléta) felsorolja könyvállományát is: „Odahaza van a Tiszta férfiúság című könyv Tóth Tihamértól, A keresztyén
