Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 6. szám - Sz. Gy.: Az iskolai cselekvőmunka a lélektan megvilágításában
133 Többségben van a látási típus. A gyermek gondolkodásmódja nem mindig szóképekben történik, mint a felnőttnél, de tárgyi képekben; ezért, ha tudja is a dolgot, nem találja meg a megfelelő szót. Ezért kell a pedagógusnak nagy türelemmel lennie a gyermekkel szemben. A gyermekek gondolkodása továbbá sokkal lassúbb, mint a felnőtté. Ezért engedjük a gyermeket gondolkodni. A házi feladatok elkészítésére a legmegfelelőbb idő: d. u. 6—7 óra. Átlag jó az 5—6 órai munka is. Kevésbbé jó 7—8-ig. Legrosszabb 8—9-ig. A legkevésbbé választott idő 9—10 óra közt ismét jó. Nem mások segítségével, de önállóan készített házi feladatok jobban szoktak sikerülni, mint az iskolaiak, mert otthoni csendes egyedüllétben a gondolatok jobban koncentrálhatok. (Folyt, köv.) Az iskolai cselekvőmunka a lélektan megvilágításában. Irta és a bányakerületi ev. tanítóegyesület közgyűlésén, 1940 nov. ll-én előadta: Szakács György szarvasi ev. tanító. Az emberiség életcélját a különböző századokban a koreszmék hatása alatt, mindig másnak jelölték meg. Az iskolai nevelés és tanítás is mindig az életcélok szemszögéből nyert tartalmat és rendeltetést. A XX. század a munkálkodás százada. A világ mostani alakulása bizonyítja ezt legjobban. A kiöregedett világnézetek pillérei most lazulnak, eresztékeiben inognak, hogy helyet adjanak a munka és termelés új hatalmi irányának. Ha a munkára való nevelés fontos-volt valamikor, úgy a mai világban sokkal inkább az. A jövő útjai teljesen a munka és a termelés világába torkollanak. Számunkra, keresztyének számára, a munkálkodás isteni parancs. Az ember a paradicsomi kiűzetéskor ismerkedett meg vele. Tudjuk, hogy azóta kiknek és mely társadalmi osztályoknak volt kötelessége. De a történelem folyamán dolgoztatásról, pallérkodásról, a munka gyümölcsein való éiősködésről is tudunk. A küzdelem alól sokan kivonták magukat, visszavarázsolva a paradicsomi állapotokat. Az iskolában is munka folyik. Megjelenik mint játék, mint cselekvő-munkálkodás, vagy mint termelési folyamat. Itt is van testi és szellemi munka. Eszerint mint célt és eszközt fogjuk megvizsgálni a lélektan megvilágításában. I. A játék. A játékról, mint a gyermek öntevékenységi megnyilvánulásáról csak annyiban akarok megemlékezni, amennyire ez e helyen fontos. A gyermeki cselekedetnek és aktivitásnak ez az első foka. Ezen keresztül gyakorolhatja be izmait, lelki készségei is a játékon keresztül teljesednek ki. Az alsóbb osztályok vezetői a cselekvést a játékon át fejlesztik. Még a magasabb osztályoknál is szerepelhet, mert a gyermeket nem szabad átmenet nélkül átvezetni
