Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 2. szám - Megjegyzések
41 MEGJEGYZÉSEK Fizetésrendezés, falusiak, kisemberek ... Irta : Pártay Tivadar. Hálásan kell gondolni talán azokra, akik a rohamos drágulási folyamat közepette gondoltak a közalkalmazottakra, akiknek nincs módjukban saját árújuk vagy munkájuk emelésével védekezni a fojtogató drágaság ellen. Azonban ez a hála nem mehet odáig, hogy elhallgattassa továbbra is fennálló és teljes jogos panaszainkat. Eszem ágában sincs itt elégedetlenséget szítani, már csak azért sincs mert, aki a meglevő elégedetlenséget nem akarja látni, vagy éppen fenyegetésekkel akarja megszüntetni, az struccpolitikát folytat szerény véleményem szerint. De nincs célja az elégedetlenség szításának azért sem, mert aki elégedetlenséget ültet az emberi lélekbe, az sohasem tesz jót. Hiszen az elégedetlen ember sohasem lehet boldog. Lehet elégedett valaki akkor is, ha tényleg alig-alig van meg a mindennapi szükségese. Nem arról van szó, hogy elégedetlenséget szítsak, hisz annak úgy sem lehet folytatása, mert mi nem lehetünk berendezkedve, már gondolkodásunk folytán sem sztrájkokra és szabotálásokra. Mindezt csupán azért írom, hogy beláttassam annak igazát, miszerint a közalkalmazottak között való elégedetlenség, zúgolódáskeltésnek semmi, de semmi értelmét nem látom, azért ilyen szándék távol áll tőlem. De hangsúlyozom, nem okos dolog szemet hunyni a meglevő állapotok előtt, s éppen nem okos dolog azt fenyegetésekkel és hatalmi szóval akarni megoldani. A megoldásnak alaposnak, kardinálisnak, s főleg és mindenekfölött minden más szempont félretételével, igazságosnak és szociálisnak kell lennie. Nem tudja az ember, bosszankodjék-e, vagy nevessen, amikor példáid a rádió hangoztatja, hogy az általános drágulás nem haladja túl a 10“'o-of. Vájjon szuggeszció akar ez lenni, vagy a közönségről oly nagy fokú tudatlanságot tételeznek-e fel, amely ezeket a bemondásokat kritika nélkül akceptálja? Vagy az a fontos csupán, hogy hangos kritikát ne merjen gyakorolni senki? Higyjék el az illetékesek, a suttogva elmondott kritika és a lefojtott zúgolódás sokkal veszedelmesebb, mint a szabadjára engedett jogos és méltányos kritika. A 10°/o-os drágulás alapjául valószínűleg a Schmoll-paszta áremelkedését vették, mert ez és a hasonló cikkek azok, melyek kb. annyival emelkedtek. Ezzel szemben éppen a mindennapi életben szükséges cikkek, amelyeket nem nélkülözhet a legszegényebb háztartás sem, sokkal, de sokkal nagyobb százalékkal drágultak meg. Vájjon a 2—2.20 P-s szalonna nem 3.20--3.40 P-e, a volt 1.80 P-s 2 P-s zsír nem 3 P-e, a volt 1.20 P-s hús nem 1.80—2 P-e?A 40 filléres benzin nem 71 fillér-e, a 32 filléres petróleum nem 56 fillér-e, stb9 És folytathatnám így tovább a felsorolást, amelyből kiderülne, ha azt állítom, hogy a drágulás általánosságban legalább 45—50"/o, akkor egy cseppet sem túlzók, — sőt! Az elért fizetésemeléssel kapcsolatban legyen szabad egy példát felhoznom. Egy ismerősöm, aki segédtanító (32 éves), kap 110 P-t. Napi 3 liter tejet hozat, mert gyomorbajos és kicsiny gyermeke is van. Fizetésemelése nem éri el a havi 8 P-t. Eddig kapta a tejet 16 fillérért, jelenleg pedig veszi 28 fillérért. Havi tejszámlája tehát volt eddig 14.80 P, most pedig 25.20 P. Látható, hogy a fizetésemeléssel kapott összeg még a tejszámlánál előállott drágulás kiegyenlítésére sem elegendő. Éppen így emelkedett a hús, bolti, stb. számla is. A drágulási folyamat pedig nem áll meg, hanem sajnos, napról-napra fokozódik. Tudom én azt, hogy nagyon nehéz dolog, amit mondani akarok, de ki kell mondanom, hogy arra kell törekedni, ne legyenek 110 P-s fizetések családos emberek számára akkor, amikor a papírom megállapított legalacsonyabb napszámbér is magasabbra rúg ennél. Nehéz megoldni és nagy terheket ró az államra, de ezek azok a dolgok, amelyeket — ha egészséges állami
