Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 7. szám - Tállyai István: Gyermekkutatás és személyi lapok
tudja kifejezni. A szavakban való gondolkodás egyébként a fejlődés eredménye.* A kísérleti pedagógia külföldön is ismert nagy magyar művelőjének, Weszely művei alapján mondjuk még a következőket: Az emlékezet jósága nyilvánulhat szavak, számok, helyek, színek, hangok stb. iránt. Ezzel összefügg az érdeklődés iránya is. A figyelem ismét az érdeklődéstől függ. A koncentráló típus figyelme nehezebben 'terelhető el. Vannak konkrét és absztrakt gondolkodásra hajló elmék. Érzelmi típusok: érzékeny, nehezen hozzáférhető, felületes, mély érzésű, stb. Van azután: állhatatos, befolyásolható, ellentálló, makacs, kitartó stb. A gyermek tehát gyakran nem is tehet hibáiról. Hiányozhat pl. a nyelvtani alakok iránti érzéke s nem tudja megtanulni. Gátló körülmény gyakran az alacsonyabbrendűség érzése. (Minderwertigkeitsgefühl.) Ilyen tanulót bátorítani kell és benne a meglevő jót elismerni s így eljutottunk a különös figyelmet érdemlő neuraszthenikus gyermekhez. Ilyen gyermek szellemi képessége rendesen magas, de csekély az akaraterő. Ezt szeretetteljes s bátorító hatással kell fejlesztenünk. Mások azok, akik rossz hajlamot örököltek. A megértő szigornak, a nevelésnek hatása ezeknél is érvényesülhet. Dr. Szaibó Zoltán mondja „Az átöröklés” c. ’ könyvében: „A génanyag megmentésének legfontosabb teendője az ifjúság irányítása. A neveiőmunkánkban .szemünk előtt lebegjen, hogy az öröklött sajátságoknak csak egy része stabilis, nagy része labilis, vagyis környezethatásokkal irányítható.” Ikreknél fontos tudni, a pete széthasadásából eredő ú. n. egypetéjű ikrek-e vagy kétpetéjűek. Az előbbiek rendesen testileg-lelkileg hasonlók. A környezet, a kultúra, a családi kör, a társak is formálják a gyermeket és a társadalmi osztály, amelybe tartozik. S maga a város: mozi, újság, plakátok, az utca, a kor eseményei. Fontos egy osztály jó közszelleme is s az osztályban a hangadók. Az egyéniség rendszeres tanulmányozását szolgálják az ú. n. személyi vagy egyéni lapok. Ebbe a nevelési naplóba fel kell jegyeznünk mindent, amit fontosnak tartunk, megfigyelést, változást, bevált eljárásmódot, eseményeket. Ezek vezetése kétségkívül nehéz. Más kartársak megfigyeléseit is szívesen fogja venni az osztálytanító, vagy az osztályfőnök. Más-más tárgy órájában és az önképzőkörben, sportkörben más-más oldalait láthatjuk a gyermeknek. így állapíthatjuk meg az érdeklődési körét is. A felfogás és a gondolkodás megállapítását írásbeli tesztfeladatokkal lehet eszközölni azon tanulóknál, akiknek saját tapasztalataik még nem elégségesek e célra. A környezeti és családi viszonyokkal a gyermek otthonában ismerkedhetünk meg, valamint a szülői értekezleteken. Ugyancsak a szülőktől kaphatunk felvilágosítást a gyermek felfogóképességére, jellemére, társaira. Középfokú iskolákban 1—2 osztály- főnöki órán is beszélhetünk ily témáról: egymás jó s rossz tulajdonságaink, kiindulva abból, hogy az emberi élet egy szüntelen javítás legyen önmagunkon. A vezetés persze tapintatos legyen. Adatok megtudhatók a gyermekektől, az ellenőrzőkönyvecskékből s a *) Weszely: „Bevezetés a neveléstudományba". Budapest, 1923. 155
