Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 7. szám - Műhelyünkből
156 tanulmányi értesítőből. A megközelítő pontosság is, amennyiben a leglelkiismeretesebb utánjárás az alapja, útmutatásként szolgálhat nekünk. Az alapfontosságú adatok később csupán már csak esetleges újabb, talán feltűnőbb adatokkal egészítendők ki. A jellemben, egyéniségben a fejlődéssel is előfordulhatnak később változások. Csak egyszer kell ezeket a személyi lapokat kiállítani, később csak kiegészíteni. A középfokú iskoláknál kell csak kiállítani s megkönnyíti azt az is, hogy a lelki életre vonatkozó rovatoknál több jelző található. Tesztekre sok időnk nincs, de — ha kell — ezekre is kell időt szakítani a figyelem, felfogás! és gondolkodási mód megállapítására, amelyek megoldásában egyszerre többen vehetnek részt. A vallás-magatartás megállapításánál úgy az otthon, mint a hitoktató lehet segítségünkre. Meg kell figyelni a tanulót az órán, az udvaron, az utcán, az osztályfőnöki órán. A gyermek részéről elhangzott ítéletek, vélemények is adnak támpontokat. Továbbá a tanárok alkalmi bejegyzései. Így el is fogjuk érni célunkat: a gyermekből nemes lelkületű, erkölcsi világnézettel bíró személyiséget nevelni, aki, bárhova és bármely feladat elé állítja az élet, hivatástudattal végzi munkáját és tölti be Istentől számára kijelölt helyét. Tankó Béla mondja: „Minden valóságnak megvan a világ rendjében örökké meghatározott logikuma, egy kozmikus apriori törvény s minden létező annyira valóság, amennyiben ezt az ő léttörvényét realizálja, tölgyfa vagy hópehely, csillagrendszer, vagy erkölcsi tett.’r Valóban. Az emberben is, mint az erkölcsi világrend tagjában, van egy isteni törvény, amelyet meg kell valósítania, s ez az erköl- csiség, amely — mint Jodl mondja — nem külső jelszó, etikett, hanem az ember legsajátságosabb, legfontosabb ügye, amely egyedül ad az életnek értelmet és értéket. MŰHCLVÜNKBŐL E rovat kéziratai Kuszák István, Sopron, evangélikus tanítóképző címre küldendők. Evangéliomi szellem az olvasás, írás, helyesírás és fogalmazás tanításában. Irta: Buti Sándor tanító, Vásárosfalu. 1. A magyar nyelvi tantárgyak közül a beszéd- és értelemgyakorlatok mellett az olvasás és olvasmánytárgyalás tárgyi anyaga a legszínesebb és legbőségesebb. Valláserkölcsi, földrajzi, néprajzi, történeti, természeti és gazdasági ismereteket nyújtó olvasmányok váltakoznak a magyar irodalomból vett költeményekkel, elbeszélésekkel és egyéb művekkel. Míg azonban a beszéd- és értelemgyakorlatok tanítása során inkább a gyermekben szunnyadó rendezetlen ismeretanyag lesz a tanító és gyermek közös munkája során tudatos, rendezett ismeretanyaggá, addig az olvasás és olv.
