Evangélikus Népiskola, 1941

1941 / 5. szám - Dr. Garai József: A gyermekhibák újabb magyarázata

107 A szeretet javítóerejét mindenek fölé kell helyeznünk. A gyermek és a felnőttek küzdelmében igyekezzünk inkább a gyermek állás­pontja felé közeledni. Ha a helyzet olyan, hogy a felnőttnek kell igazat adnunk, akkor is szeretettel, megértéssel közöljük ezt a gyer­mekkel, ne legyünk vele szemben gorombák. Legyünk résen nagyon, különösen akkor, ha a gyermek valamilyen munka elvégzése köz­ben a türelmét kezdi elveszíteni. Ekkor szeretettel, megértéssel áll­junk mellé. Ez nem azt jelenti, hogy helyette elvégezzük a felada­tot, hanem jelenti azt, hogy útmutatást adunk neki. Különösen ily esetben szokták a felnőttek türelmüket elveszíteni és ekkor nem kell csodálkoznunk azon, hogy ha a gyermek is türelmetlen lesz. Türelmetlenség a legjobb eszköz arra, hogy másokat is türelmet­lenségre szoktassunk. g) Őrizzük meg tárgyilagosságunkat és tárgyasságunkat minden körülmények között. Saját érdekünket, ízlésünket ne erőszakoljuk rá a gyermekre A realitás azt kívánja és azt jelenti, hogy ne hazud­junk és ne titkolódzunk a gyermek előtt. h) A hibát igyekezzünk magunkban és ne a gyermekben keresni. Ne legyünk önzők és éljük bele magunkat mindig a gyermek lelki világába. Lássuk be azt, hogy másnak, így a gyermeknek is meg lehet a maga álláspontja és nem feltétlenül a mi álláspontunk a helyes. Az individuális pszichológia a gyermeki hibát úgy fogja fel, hogy a gyermek a környezetének, tapasztalatának áldozata és a hiba t. képpen az általunk elkövetett nevelési hibák következményei. i) Végül ne veszítsük el a gyermekbe vetett bizodalmunkat. Ez magában foglalja azt is, hogy a nevelés, a gyermeki hibák javí­tása bizonyos fokú optimizmust kíván. A felsorolt elvek gondolatkeltők, alkalmasak arra is, hogy a gyermeki hibák nevelési kezelésére alkalmazzuk őket. Az úiabb nevelési eljárásoknak pedig igen sok tekintetben megfelelnek. Ezen elvek részletes fejtegetésével e helyen nem foglalkozhatunk, ha meg­említésükkel, alkalmazásukkal sikerült a figyelmet rájuk irányí­tani, akkor célunkat elértük. Az individuális pszichológiai felfogás­nak a gyermeki hibák értelmezése és kiküszöbölésére adott magya­rázatának részletesebb kritikai értelmezéséről is lehetne még itt beszélni. A problémát azonban alapjaiban megadtuk és itt ismétel­ten rámutatunk arra, hogy elsősorban az individuumnak, az egyén­nek cselekedetei célját kell megismernünk, feltárnunk és így az egyén lelki életéhez közelebb jutnunk. E megismerést, föltárást követheti azután a nevelési eljárás, melynek főbb irányelveit meg­adtuk. Hangsúlyozzuk, hogy csak a főbbeket, mert éppen a részle­tekben való eltérés különbözteti meg egymástól az új iskolákat és az individuálpszichológia művelőit. Az alapokban, azonban, mint láttuk, megegyeznek. Nemcsak önmaga, hanem a tanítói közösség szociális és gazda­sági érdekeit is szolgálja az, aki belép az Eötvös-Alap Önsegélyző és Családjóléti Osztályába !

Next

/
Oldalképek
Tartalom