Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 5. szám - N. J.: Műtőasztalon
Cegléd, 1941 május hó. XLVII. évfolyam, 5. sz. E9ÍM6ÉURUS HÉPISHOLfl AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS TANÍTÓEGYESÜLET FOLYÓIRATA Felelős szerkesztő : Felelős kiadó : SOMOGYI BÉLA ÖZV. KISZELY JÁNOSNÉ MEGJELENIK HAVONTA. Szerkesztőséi? Sopron, Evangélikus Líceum és Tanítóképzőintézet. Képezde-u 14. Telefon : Sopron, 106. Kiadóhivatal : Cegléd, evangélikus iskola. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . 10'— P, léi évre 5'— P Postatakarékcsekkszámla : 42.523 Műtőasztalon. Máté23. Hiába ámítjuk tovább önmagunkat az Ige olyan szavaival, melyeket felszínesen általánosítani is lehet. Európa egészével mi is felkerültünk a műtőasztalra. A legélesebb és leghegyesebb műtőeszközök hatolnak megkötözött testünkbe. Ha életben akarunk maradni, világosságot, belátást kell keresnünk az Ige olyan részeiben is, melyek fájdalmat okoznak. A gyakorlati élet ma minden szabó- dásunk ellenére a fenti evangéliumi fejezetre utal bennünk. „Nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe és az emberek válla- ira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni.“ Kik? Ugyanazok, akik maguk nem is tartanak komoly igényt az Isten országára s mivel ők nem mennek be, „akik be akarnának menni“, azokat sem bocsátják be. De miért nem támasztanak igényt ők maguk az Isten országára? Mert teljesen kielégülnek a Mammon nyújtotta földi boldogsággal. És hogyan biztosíthatják maguknak a földi mennyországot? Bizony úgy, hogy mivel a pénz nem szaporodik a szerves lények törvényei szerint, hát felemésztik „az özvegyek házát“. Mivel pedig a széles néprétegek lelki erejét a Mammon felemésztette és az a veszély fenyeget, hogy a lélek után a test is összeroppan, azért ma már valóban csak a lélek lehetne az, ami megelevenít. Az egyke, a gyermeknyomor, a felnőttek közönye, a szellemi tekintély iránt való tiszteletlenség, a tunyaság, pénz- és élvezetsóvárgás s a többi betegségünk mind az Igébe rejtett életre utal. „Megtartsátok és cselekedjétek!“ Mit? Amit bárki szájából Isten beszédének ismerünk fel. Milyen irányban induljunk megoperált, gyenge testünkkel? Erőnk bizonyára csak annyi van, hogy azzal csak egy úrnak szolgálhatunk. „Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak!“ Mivel e parancs ellen vétettünk, azért estünk bűnbe és betegségbe egyénileg és társadalmi közösségben. És ez az a megromlott keresztyén út, melyen tovább nem engedi Isten az embert járni. Isten bizonyára megkísérli, hogy a Krisztusban gyökerező bizalom és őszinteség új keresztyén korporációkat teremtsen. Ha ez a mi konokságunk miatt nem sikerülhet, akkor Isten másoknak juttatja az evangélium gyülekezetképző erejét és hatalmát. Urunk Krisztus, légy irgalmas hozzánk a műtőasztalon! N. J.
