Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 11. szám - Csoknyay József: A gyermek érdeklődése és a nevelés
273 s loly tárgyat kell nyújtani neki, amely ezzel valami módon kapcsolatos. A közvetett érdeklődés szerepét Dewey, az érdeklődés lélektanának kiváló ismerője, a következőképpen látja: Arról van szó, »mily mértékben képes az új motívum, a szellemhez intézett szókat magyarázni és a szellemmel kapcsolatba hozni a közvetlen érdeknélküli dolgokat?« Tény, hogy kapcsolatot kell létesíteni az eszközök és az elérendő cél között. A közömbös, sőt kellemetlen tárgy is érdekessé válik, mihelyt az én olyan eszközt lát benne, mely céljához segíti; vagy mihelyt a tárgy olyan célként tűnik fel, mely megengedi, hogy a rendelkezésre álló eszközök az ént mozgásba hozzák, tevékenységre indítsák. Dewey szerint az az igazi pedagógus, aki az érdeklődésben meg tudja látni nemcsak a nevelés kiindulópontját, hanem a lehetőségeket magukba záró és eszményi célokhoz vezető funkciókat is.13 — El kell azonban ismernünk, hogy az érdeklődés felkeltése nem könnyű feladat. Sokszor igazi nevelői művészet szükséges, hogy sikerüljön. Ezzel kapcsolatban felvetődik már most a nevelő személyiségének a kérdése. Az érdektelen tárgy iránti érdeklődés felkeltése elsősorban a tanító személyiségétől (intuíciójától), nevelői módszerétől függ. A »tanítói művészet« a nevelés egész területén érezteti ugyan hatását, legfőbb hatóereje azonban mégis az érdeklődés felkeltésében mutatkozik meg.14 Bár gyakran kudarccal végződik a legjobban elindult érdeklődés-keltés is. Megtörténik, hogy a nevelő a tanítási egység iránt az előkészítésben elmondott mesével vagy történettel próbál érdeklődést kelteni. Az érdeklődést sikerül is felkelteni (gyakorlati tanítások alkalmával sokszor tapasztaltuk), a felkeltett érdeklődés ébren is van addig, míg a tanítás el nem érkezik az új ,anyag közléséig. A tanítás után azonban általános a panasz: »A felkeltett > érdeklődést nem sikerült fenntartanom.« Vájjon, miért nem? Egyszerűen azért, mert az érdeklődés nem a tanítási egységnek szólt, hanem a történetnek, a mesének. Az érdeklődés felkeltését és ébrentartását célozza az új iskola munkáltató, cselekedtető, öntevékenységre sarkaló eljárása, melv a gyermektevékenységi hajlamára, szükségleteire épít. A növendék könnyebben fogadja el és teszi magáévá a feladatot a cselekedte- téssel végzett tanításban, mintha készen kapja az ismereteket. A növendékben van ugyanis egy bizonyos kezdeményező hajlam, tevékenységi vágy, tevékenységi szükséglet, melyet az iskolai munkában fel lehet használni. A gyermek a saját szükségleteiből indul ki, a saját impulzusait követi. Legértékesebb formája az érdeklődésnek a tárgyból eredő, szellemi érdeklődés, melynek a tárgy iránt való képesség, érzék, hajlam, diszpozíció teszi az alapját. Másodlagos az akarat erőfeszítéséből származó érdeklődés.15 Az érdeklődés felkeltése kapcsán mutatkozik meg a nevelő művészete. Fel kell használnia a nevelőnek a gyermekben levő szük13 V. ö. erre nézve Dewey i. m. 13—25. 1. — 14 A nevelő személyiségjegyeire nézve v. ö. Búzás L.: A nevelő személyiségének lélektana c. alapos tanulmányát. — 15 L. Várkonyi: Bevezetés a neveléslélektanba c. m. 44. 1.
