Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 11. szám - Csoknyay József: A gyermek érdeklődése és a nevelés
272 A gyermek érdeklődése és a nevelés. Irta: Csoknyay József soproni evangélikus tanítóképzőintézeti tanár. Ha a gyermektől olyan munkát követelünk, amelynek nem játék az alapja, akkor úgy cselekszünk, mint az a féleszű cselekednék, aki tavasszal^ rázná az almafát azért, hogy gyümölcsöt hullasson. Az ilyen ember az őszi termést is elveszítené.10 Miért fordul tehát az új iskola a játék, a játékos módszer felé? Azért, mert meglátta, hogy a gyermek érdeklődését ebben a síkban tudja leginkább (biztosítani. A gyermek számára a játék a munka, a kötelesség, az élet eszménye. Ez az egyetlen légkör, életforma, melyben szellemi lénye lélekzeni tud, s amelyben tevékenységet képes kifejteni. Hiányzik azonban Claparéde gondolatmenetéből egy fontos fogalom: a feladat fogalma. Elismerhetjük, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb a szerepe a játékos tanításnak. Később azonban a gyermek lelki fejlődésében mindig több és több kapaszkodót találunk arra, hogy feladatok elé állítsuk s ezáltal igazi szellemi munkára szoktassuk, ill. képessé tegyük. A gyermek nemcsak játszani szeret; munkaszükséglete is van. Tapasztalatból tudjuk, hogy a gyermek szeret feladatokat kapni, megoldani. A feladat-szükséglet a 4—6 év körül kezd jelentkezni. Ez a készség a 6 éves korban már olyan fokú, hogy a gyermek alkalmas az iskolai feladatok^ felfogására és elvégzésére. Feladat-tudat nélkül az iskolai munka teljesen lehetetlen volna. Claparéde is elismeri, — az anyag kiszemelésénél mi is utaltunk erre — hogy némely »tárgyat« nehéz vonzóvá tenni. A nehézség szerinte is abból ered, hogy a társadalmi fejlődés gyorsabb lépésben halad előre, mint az egyén fejlődése. Az egyén pl. semminemű ösztönös szükségletet nem érez olyan dolgok megtanulása iránt, amelyeket a társadalom feladatul ró számára. (A 10 éves gyermek bizony i nem nagy vágyat érez arra, hogy megismerje, melyek a Jangce-kiang mellékfolyói, vagy mennyi 8x9.) Claparéde szerint az ilyen tárgyakat is össze lehet kapcsolni — közvetve, a játék segítségével -— a gyermek természetes érdeklődésével. Vonzó tulajdonságokkal kell őket felruházni. Az érdeklődés felkeltésének hathatós módja — mondja Weszely11 — ha a tárgyat valamikép vonatkozásba hozzuk a növendék én-jével, kapcsolatot keresünk élete és a tárgy között. Szükséges azonban, hogy a gyermek felismerje ezt a kapcsolatot és érdemesnek tartsa a vele való foglalkozást. James* 12 szerint is az önmagában nem értékes tárgy azzá lehet, ha egy (másikkal társíttatik, mely iránt érdeklődik a gyermek, így (aztán a két tárgy mintegy egymásba nő; az érdekes rész tulajdonságát útruházza az (egészre. Szerinte tehát az érdeklődés felkeltése céljából követni kell a gyermek veleszületett érdeklődését 10 Claparéde i. m. 127. 1. — 11 A korszerű nevelés alapelvei. 1935. — 12 Lélektani előadások. 1909. Ford. Ozorai Frigyes.
