Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Műhelyünkről - Itzés Mihály: Néhány szó a bibliaolvasásról és bibliaismertetésről
21 A 6. osztály bibliaismertetésében helyet kell szorítanunk ennek az elsődleges theologiai szempontnak. Itt nagyon vigyáznunk kell arra, hogy a tanterv szerint való eljárásunk közben ne legyen szá- laz bibliai irodalomtörténetté a tanításunk. Minden könyv rövid tárgyalása közben is rá kell mutatnunk szemelvényekkel arra, hogy a Szentírás, ha könnyebb megjegyezhetőség szempontjából történeti, tanító és prófétai könyvekre fel is osztható, mindig azt kell keresnünk, mit üzent és cselekedett Isten a történelem folyamán az ő küldöttjein keresztül, mire tanít meg minket az Isten ismerete tekintetében az ő Igéje és miben ítél meg és mit ígér az Űr. (József történetében olyan sok az érdekes, a gyermek fantáziáját felcsigázó esemény és az úgynevezett erkölcsi tanulság, hogy egészen szem elől tévesztjük sokszor ezt: József története tulajdon- képen semmi másért nem íratott meg, mint azért, amit maga József mond az egész történetben talán egyetlen isteni üzenet gyanánt: ,,Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy amint ma. hogy sok nép életét megtartsa.” Legalább is tankönyveinkből minden más kimondott ige, ami József történetében olvasható (pl. I. Móz. 45:5—3. és 49:10. stb.) hiányzik E helyett a bibliai történetnek csak olcsó moralizáló alkalmazása hangzik el. A kis Dávid történetéből már többet emelünk ki, eddigi szokás szerint is, az Isten igéjéből. De mégis elsikkad az Istennek az a csodálatos üzenete, hogy Dávidot maga Isten választotta ki, hívta el és kente fel és győzelme is tulajdonképpen.Istennek ebből a kegyelméből származik. (I. Sámuel 17:37, 46—47.) A bibliaolvasás módszeres menete a következő lehet: I. Előkészítés. a) Ének; rövid imádság. b) Kapcsolat valamely bibliai történettel, vagy utalás az egyházi esztendő azon szakaszának főgondolatkörére. (Pl. a mennybemenetel-, pünkösd-, Szentháromság ünnepét ebbe a gondolatkörbe foglalhatjuk össze: „Én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig”. Ezután utalunk a tárgyalandó bibliai szakaszra és kitűzzük a célt: pl. c) Mit kíván tőlünk Jézus? Olvassuk el a János írása szerint való evangélium 3 r. 1—15. versét. II. Megértetés. (Meggyőzés.) a) A vallástanító maga olvassa, vagy jobb olvasó gyermekekkel elolvastatja a kijelölt bibliai szakaszt. Ezután a gyermekek számot adnak arról, hogy mit értettek, mit jegyeztek meg abból. b) Versszakonként, vagy összefüggő gondolatcsoportonként újra olvastatjuk a textust s azokat az imént említett szempontok figyelembevételével magyarázzuk. III. Alkalmazás. A megismert vallási igazságot a gyermek életével hozzuk vonatkozásba. Adhatunk a gyermeknek valami határozott célt, valami rossz szokás vagy bűn ellen felveendő harcot, a szeretetnek egy meghatározott szolgálatát stb. Befejezésül megtanítjuk az illető
