Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Dr. Garai József: Korszellem és a tanítóképesítő-vizsgálatok írásbeli neveléstudományi tételei az 1910-11. tanévtől az 1925-26. tanévig
7 Érdekes közben megemlítenünk, hogy a közoktatásügyi nép- biztosság 1919. máj. 23-iki távirati úton kiadott 31. K. N. rendeletét, amely szerint az osztály- és osztályképesítővizsgálatok megszűnnek, a bizonyítványokat a 28. K. N. sz. rendelet szerint kell kiállítani (megfelelt vagy nem felelt meg); a befejezőképesítővizsgálat írásbeli része eltörlendő, a szóbeli vizsgálat anyaga pedig a következő: 1. Népiskolai nevelés- és oktatástan; 2. Neveléstörténelem; 3. A tanácsköztársaság alkotmányának ismerete, különösen az agrárügyek; 4. A forradalmi kormány tanács és a népbiztosok rendeletéi, különösen a nevelésügyre vonatkozók. Jún. 15-én pedig szintén sürgönyrendeletet kaptak az intézetek, amely azt írja: »némely intézet a fennálló rendelkezések ellenére osztályzatokat vezet be az anyakönyvbe; az eddigi bejegyzések törlendők, annak nyoma sem maradhat. Szigorú miheztartás végett az ilyen eljárás a jövőben a legsúlyosabb fegyelmi következményeket fogja maga után vonni.« A proletárdiktatúra a nyár folyamán megbukott és azok, akik e rendelkezések szerint vizsgáztak, u. n. érvényesítőképesítővizsgálatot tettek. Osztálybizonyítványok is szabályszerűen visszamenőleg az elmúlt tanévre kiadattak. Jelen tárgyalásunkban az 1925/26. tanévig bezárólag adjuk a tételek típusait. Feltűnő a magyar nyelvi és irodalmi tételek erős csökkenése, igaz ugyan, hogy az ötéves képzés kezdete is már ezen időszakra esik. Lélektaniak: »Az emlékezés és fejlesztésének eszközei.« (Esztergom rk. 1914 15.) »Hol és mikép értékesíti gyakorlatilag pszichológiai ismereteit?« (Pápa áll. 1915/16.) »A szemléltetés elvének lélektani megokolása.« (Csurgó áll. 1916 17.) Igen sok tétel van, amely az emlékezettel kapcsolatos kérdések vizsgálatát tűzi ki célnak. A neveléstana tételek között kissé nagyobb a változatosság. Ilyenek a következők: »Az iskolaünnepek nevelőértéke.« (Eperjes ev. 1914 15.) »Hogyan fogja összhangzatba hozni a tanító a családi nevelést az iskolai neveléssel?« (Székely- keresztur áll. 1914/15.) »Mit kívánunk a tanítótól az iskolában és az iskolán kívül?« (Felsőiövő ev. 1914 15.) »Mit tehet a tanító az iskolában és az iskolán kívül az alkoholizmus mérséklése érdekében?« (Temesvár áll. 1914 15.) »A világháború tanulságainak fel- használása a pedagógiában.« (Győr rk. 1914 15.) »Hogyan nevelje a tanító az elemi iskola növendékeit hazafiságra?« (Szeged rk. 1914/ 15.) »A példaadás szerepe a nevelésben.« (Bp. VI. nő. 1914/15.) »Hogyan óvja a mai iskola a tanulók egészségét?« (Kolozsvár áll. 1915/16.) »Mely kötelességek háramlónak a jövőben az ifjúsági egylet vezetőjére a világháború tanulságaiból kifolyólag?« (Modor áll. 1915/16.) »Az akarat nevelése, mint a jellemképzés alapja.« (Nagyszeben rk. nő. 1915 16.) »A hazafias nevelés módjai és eszközei az elemi népiskolában.« (Szarvas ev. 1915 16.) »Milyen hatással vannak az ifjúsági olvasmányok a gyermek jellemének kialakulására?« (Sepsiszentgyörgy áll. nő.) »Az iskola hatása a gyermek egészségére.« (Felsőlövő ev. 1916 17.) »Milyen hatással van a háború a gyermek testi és szellemi életének fejlődésére és hogyan állapított módon folytathatják és fejezhetik be külön kérelmezendő engedély mellett.«
