Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 5. szám - Dr. Garai József: Egy evangéliumi nevelési rendszer
177 egy mégis bizonyos. Nevezetesen az, hogy Schneller nagy érdemeket szerzett azzal, hogy rámutatott arra, hogy a nagy filozófus az emberiségnek eme nagy gondolkodója — akár rendszeresen, akár nem — foglalkozott a nevelés kérdéseivel, ott örökéletű igazságokat is állapított meg. Nem kell továbbá elfelednünk azt sem, amit különben Fináczy is elismer, hogy „a kőnigsbergi bölcs filozófiai rendszerének etikai része az egyedüli, amely el nem vitatható szoros kapcsolatba hozható nevelői gondolkozásával.“8 Az etikának a neveléstudománnyal való szoros kapcsolata mindenki előtt ismeretes. Kant sem szigetelte el e két tudományt egymástól. Az erkölcsi, etikai alapok kutatása jellemzi mindenütt Schnellert, amelynek minden bizonnyal része van abban is, hogy figyelme Kant felé fordult. Édesapját maga is jellemezte : „szerény papi állása dacára egy magasabb rendű eszményi papságnak volt a képviselője s ki korával haladva Hegel és Schleiermacher iskolájában megtanulta az önálló philosophiai gondolkodás kiegyenlítését a biblia szerinti egyszerű, kegyes hittel“.9 Schneller István felfogásának kialakulásában nagy szerepe volt tehát a nagyapának és az édesapának. E hatás nemcsak bölcseleti téren nyilvánult meg, hanem fontos volt ez magyarrá nevelése szempontjából is. Lelkiekben igen sokat kapott édesanyjától is, „ki gazdag családból származott, mégis beletalálta magát a nagyon is szerény jövedelmű,, sok gyermektől megáldott kőszegi parochia egyszerű életébe“.10 Édesanyja nagyon szerette gyermekeit, minden bizonnyal ez is egyik fontos ok volt, hogy Schneller később elméletének alapjává éppen a szeretetet tette meg. „Csak az isteni szeretetben megújult erkölcsi élet képes odaadó, feláldozó, kereső és építő munkásságra.“ 11 Isten országa tehát nem lehet más, mint a szeretet országa. „A másnak megbocsátó, Istent kereső szeretet az, ami az embert Isten országának tagjává teszi, ami a világnak az emberben értéket ad. Más igazi érték nincs, mert ezen érték az isteni lénynek a világon való megdicsőülése.“ 12 A szeretet tehát voltakép olyan elv, amely Isten országát mintegy megszervezi. A szeretet elvének a való világon is uralkodnia kellene ; az isteni akarat megnyilatkozásának pedig egyetlen mozgatója. „Isten nem szigorú bíránk, hanem a mi atyánk : a szeretet tehát mozgató ereje éspedig azon szeretet, amely kiterjed mindenkire. Ezen hatalomban és szereretben bízva az a mi imánk és törekvésünk, hogy Isten országa, neve dicsőíttetése mindinkább valósuljon meg, jöjjön el. Történik pedig ezen megvalósulás, hogyha az isteni erő, az isteni szellem mindenkiben mindenütt mozgató.“ 13 Isten két fő parancsa is ezt mondja nekünk : „Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lel- kedből és minden erődből“ és „Szeresd felebarátodat, mint magadat!“ Miben különbözik a Schneller által adott szeretet-fogalom a más nevelők által hirdetettektől ? A szeretet nagy szerepét a nevelésben a nevelők csaknem kivétel nélkül elismerték. Annak bölcsel- kedői lényegét is megadták. így pl. Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő és bölcselő írja „a világot a szeretet szülte, a szeretet tartja fenn, szeretet felé tart és szeretetben vész el“.14 A szeretet himnusza ez. De a gyakorlati nevelők is felismerték a szeretet nagy jelentőségét a nevelésben. Rendszerint kettős irányú szerétéiről szók-
