Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 5. szám - Dr. Garai József: Egy evangéliumi nevelési rendszer
176 nem érthető —„ legalább az alapok származása nem — élete ismerete nélkül, azért előbb életének azon szakaszait ismertetjük, amely a személyiség pedagogikájának megértéséhez, megalapozásának ismeretéhez szükséges. 1. Schneller István 1847 augusztus 3-án született Kőszegen. Atyja Schneller Vilmos kőszegi evangélikus lelkész, édesanyja Boor Zsuzsánna volt. Már nagyapja a kőszegi gyülekezet lelkésze volt,, aki egyébként tanulmányait Jénában végezte. Nagyapja Kant szellemi örökét igyekezett magáévá tenni. Akkor, amikor Németországban, volt, Kant — a kőnigsbergi bölcs — akkor tartotta utolsó előadásait. A kantiánus szellemtől nem volt mentes egy német egyetem sem. Nem csoda tehát, ha megragadta őt is a bölcselet és később is Kant eszméinek buzgó követője lett. Édesapja Schneller Vilmos „teológiai és bölcsészeti tanulmányainak egy részét szintén Németországban végezte. Halléban Gesenius és Erdmann professzorokat hallgatta s különösen Schleiermacher és Hegel filozófiája volt rá hatással. Hegel Phaenomenologiáját versbe is szedte.“4 Kant mélyen- járó, a végső alapokat kereső gondolkodása nagyatyját, Hegelnek a logika, vaskapcsai közé szorított gondolkodása pedig atyját ihlette meg. így azután nem kell csodálkoznunk azon, hogy Schneller István a logikus Kantnál is a pedagógiát keresi. Mert ha a világnézeti alapokat lerakta valaki, mi sem természetesebb, hogy a fundamentumra épületet is emel. Természetesnek tartja tehát, hogy ha Kant hallatta szavát a bölcselet kérdéseiben, akkor figyelmét a neveléstudomány sem kerülhette el. Kant a kőnigsbergi egyetemen pedagógiai előadásokat is hirdetett. „Ezeket az előadásokat Kant csak kénytelen- ségből tartotta,“5 Fináczy szerint6 u. is felsőbb intézkedésre a kőnigsbergi egyetem filozófiai karának tanárai 1776-tól kezdve kötelesek voltak félévenként felváltva egy heti két órás pedagógiai előadást tartani. Ily előadásokat tartott Kant is több ízben, nem teljesen eredeti módon, mert egyik kartársának ily irányú művét vette alapul. Rink — ki Kantnak tanítványa volt — ily előadás kidolgozására vállalkozott akkor, amikor Kantnak papírszeletekre tett megjegyzéseit is felhasználva még Kant életében „Immanuel Kant über Pädagogik“ címmel Kant nézeteit ki is adta. Schneller ezen mű, valamint Kant többi művei alapján azt mutatta ki, hogy beszélhetünk Kant nevelési rendszeréről, neveléstani elméletéről. Hogy éppen erre vállalkozott, ez is nagyon jól bizonyítja azt a nagy szellemi hatást, amelyet rá a kantiánus nagyapa gyakorolt. Fináczy több érvet hoz fel amellett, hogy Kant neveléselméletéről beszélni nem lehet. Ezek a következők : 1. az előbb említett mű csak kivonatnak tekinthető, mert „lehetetlen, hogy Kant kollégiuma ily rövidlélekzetű és szűkszavú lett volna,“ 2. csak erőszakos ráfogással nevezhető rendszernek az, amit Kant a nevelésről ír, amellett: „Az elrendezés hiányossága, a terminológia határozatlansága, a nevelés részeinek egymás mellett négyféle felosztási alapra helyezése, a szellemi nevelés bizonyos ágainak a „fizikai nevelés“ kategóriájába sorolása, a didaktikának úgyszólván teljes hiánya, a „műveltség“ fogalmának bizonytalansága stb. mind olyan tények, amelyek előtt ném lehet szemet hunyni.“' Bármint áll is a dolog: Kant nevelési elvei rendszert alkotnak-e vagy sem,
