Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 5. szám - Rozsondai Károly: Család, iskola, munkatábor
173 nem látta meg elég jól az ifjúságunk, hogy a németeknél a munkatábor túlajdonképen a munkanélküliség levezetését szolgálta. Az első magyar munkatábort a Sárospataki Református Főiskola theológusai szervezték. A munkára előbb a faluszemináriumban készültek fel s a munkatábort a falu vezetői hivatásra való önnevelő alkalomnak tartották. A ruházatról a honvédelmi minisztérium gondoskodott. Délelőtt utat építettek, erdőt irtottak, délután pedig előadásokat hallgattak, vagy cserkészkiképzés folyt. A sárospatakiakkal egyidőben a Turul Szövetség is megindította a munkaszolgálatot. A német hatás itt erősebben érvényesült. Az 1935. nyarán szervezett munkatábor a magyarcsanédi Maros-gátat állította helyre. Ebben a munkatáborban 58 főiskolai hallgató 68 kubikussal együttesen dolgozott. A diákok hetenként egy u. n. „kubikus napot“ tartottak. E napon 12 órán . át végeztek fizikai munkát s úgy táplálkoztak, mint a magyar kubikusok ; reggeli: kenyér zöldpaprikával, ebéd: kenyér szalonnával, vacsora: kenyér hagymával. 1936- ban a Turul öl munkatábort állított, köztük Sopronban a Tómalomnál és Kapuvárott női tábort. A Turul Szövetséget pénzügyi okok késztették arra, hogy 1937 elején a kultuszminisztériumhoz forduljon. A kérdéssel a minisztertanács is foglalkozott, majd 1937. május elején megjelent a 4.400/1937. sz. vallás-és közoktatás- ügyi miniszteri rendelet a következő címen :*) Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkatáborainak szervezete tárgyában. A rendelet szerint: „A munkatáborok célja egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint szigorlók nyári foglalkoztatása közérdekből szükséges munkálatok elvégeztetése által s ez úton nemzeti és szociális szellemű nevelésüknek kiegészítése.“ A munkatábor-az értelmiségi munkanélküliség leküzdésével is szerves összefüggésben van, mert az illetékes miniszteri biztos támogatja a táborok főparancsnokát a szervezési, irányítási és ellenőrzési munkában. A felvételnél előnyben kell részesíteni a kedvezőtlen anyagi körülmények között élő főiskolásokat. A táborban való részvételre jogigénye vagy jogcíme különben senkinek sincs. A táborok eleinte 4 hétre, most 6 hétre szerveztettek. A résztvevők teljes ellátásban és napi 20 fillértől 2 pengőig terjedő zsebpénzben részesülnek; tandíjkedvezmény és hivatali alkalmazás terén egyenlő minősítés esetén előnyben részesítendők.**) A parancsnokság élén most vitéz Szinay Béla altábornagy áll. Az 1937. nyarára 1200-as létszámkerettel tervezett munkatáborban azonban nem volt elég jelentkező s így két turnusban csak 300—300 főiskolást tudtak beosztani a munkatáborokba. A tapasztalatokról az illetékes hely röviden nyilatkozott. 1-2 folyóiratban vert fel nagyobb port és kapott kellemetlen bírálatot a kérdés. A munkatéboroknak sok ifjú csak üdülő és szórakozó jelleget tulajdonított, mert más lehetősége a nyaralásra nem volt. Nagy lelkesedéssel fogadta ifjűságunk a munkatáborokat, de megcsappant az érdeklődése. Az 1938. nyarán rendezett önkéntes munkaszolgálatról Szinay *) Hivatalos Közlöny 1937. 10. sz.— 1938. 14. sz. (4.200/1938. V.K.M. sz. rend.) **) Tájékoztató az 1938. évi Egyetemi Önkéntes Munkaszolgálatról. Budapest, 1938. Klotild-u. 10/c. Főparancsnokság. (2.500/1938. V.K.M. ein. rend.)
