Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 12. szám - Műhelyünkből
418 külföldi vonatkozású anyagok s mivel úgy is hiányzik az ilyen vonatkozás a tantervből, jó volna, ha ezt, mint a nemzeti történetnél is az egyetemes történeti vonatkozású anyagot, betudnánk építeni az egyháztörténetbe. így látnánk a külföldi hatások jelentőségét és értékét magyar evangélikus egyházunk életében s megláttatnánk azt is, hogy mit jelent az, ha mind több és több evangélikus fog kezet egymással országhatárokon és földrészeken keresztül. Ha valaki azt mondja, hogy ez óriási anyagtöbbíetet jelentene, akkor hadd említsem meg, hogy pl. a VI. o. anyaga semmit sem bővült az új tantervben, míg az órák száma az osztott iskoláknál 2-ről 4-re emelkedett. f) A módszer kérdéséhez kapcsolódik már, de mégis az anyag- szerűsége révén itt említem meg: az egyháztörténeti olvasmányok, illusztrációk ügyét. Legújabb olvasókönyveink (Szeptembertől—Júniusig), szép számmal vesznek már fel a hittanhoz kapcsolódó olvasmányokat. Vannak közöttük olyanok is, melyek kimondottan az egyháztörténeti anyaghoz kapcsolódnak. Ezek számát az olvasókönyv kerete :és terjedelme korlátozza. Ezért sokszor érezzük, hogy az egyháztörténet tanításánál hiányoznak azok a — sokszor apró — de nem költött rajzok, események, történetek, melyek egy-egy kor vagy egy történeti személyiség jellemző rajzát adják. A nemzeti történelemmel kapcsolatban sok ilyen apró rajzot tudunk nyújtani. — (Sajnos, sok ki nem mondott szót is adunk egyes tör- tönelmi személyiségek ajkára.) — Nagy jelentősége volna egy — az egyháztörténettel kapcsolatos — illusztráció — gyűjteménynek. Ennek könyvben való megjelentetése mai szegénységünk mellett alig volna keresztül vihető.. Sokat jelentene azonban az is, ha a források feltárásában segítenénk egymásnak oly módon, hogy az, általunk ismert illusztrációk címét a tárgy és a könyv megjelölésével beküldenénk a »Műhelyünk« szerkesztőségébe, honnan az összegyűjtve, átcsoportosítva közkinccsé téve kerülne ki. Mielőtt az anyagra vonatkozó mondanivalómat lezárnám, újból hangsúlyozom, hogy az elmondottak egyes részei a — most bizonyára hamarosan kiépülő — nyolcosztályú népiskola egyháztörténeti anyagára s az ezzel kapcsolatosan szükségessé váló új, az V—VIII. o.-ok hittani anyagát helyesen elrendező, tantervre vonatkoznak. III. A módszer. A módszer kérdésénél legelső sorban tisztáznunk kell egy alapvető kérdést, amelynek döntő szerepe van az egyháztörténet tanításában. Eldöntetlen kérdés ugyanis: életrajzok alakjában tanítsuk-e az egyháztörténelmet, vagy az okozati és időrendi elrendezés alapján: ' összefüggő egyháztörténetet tanítsunk? — Szele Miklós azt mondja: » ... leghelyesebb az elemi iskolában az életrajzok alakjában tanított egyháztörténet.« így indokolja: »A történelem belső 'összefüggésének, törvényszerű fejlődésének, fokozatosságának kidomborítása ; az egyháztörténetnél, — nem lehet cél az elemi iskolában ...« Dr. Imre Lajos erre a kérdésre vonatkozólag ezt írja: »Az
