Evangélikus Népiskola, 1938

1938 / 1. szám - Kuszák István: Ráth Mátyás élete

6

iskolában a missziói szövetség erővel telített munkacella, amelynek feltétlen gerjesztő hatása van. A kis gyülekezetnek is csak központi lélekmagja lehet a szövetség.

Soraim végéhez értem. Azt hiszem, egyetértünk kartársaimmal abban, hogy a második, harmadik pedagógiai lépcsőre, érzelmi, akarati vonatkozások helyére, csakis pozitív lelki adottságú pedagógus hághat, aki így bizakodik : „Mindenre van erőm a Jézus-Krisztus által.“

Ráth Mátyás élete.

A győri Ráth-emlékmű felavató ünnepélyén, 1937 dec. 12-én elmondta:

Kuszák István.

Mélyentisztelt Ünneplő Közönség 1

A magyar hirlapírás nagy ugartörője : tisztelendő, tudós Ráth Mátyás 1749 április 13-án született. Itt, a „Három folyó városában", a mai József-templom közelében volt a ház, melyben Isten fényes napját először megpillantotta. Rath János mészárosmesternek és hitvesének : Raits Zsuzsanna asszonynak volt az elsőszülött gyermeke. Róm. kát. templomban tartották keresztvíz alá, mert születése előtt alig néhány héttel Győrött a protestánsokat megfosztották szabad vallásgyakorlatuktól és templomukat is bezárták.

A szülői háztól hamarosan elkerült. Iskoláit Modorban, Sopronban és Pozsonyban végezte. Lelkészi oklevelének megszerzése után sokat utazott. Bejárta Magyarországot és Erdélyt. A nép nyelvét és életkörülményeit tanulmányozta. Később Németországban folytatta tanulmányait. Majdnem öt esztendőt töltött Göttingában, honnan 1779 elején tért vissza és Pozsonyban telepedett le. Szomorúan tapasztalta, hogy a magyar nyelv mennyire parlagon hever s hogy az újságokat is közel száz esztendeje idegen nyelven írják és terjesztik Magyarországon. Ekkor fogamzott meg lelkében egy magyar nyelvű hírlap életrehívásának gondolata. Egy „Előre való tudakozás“ kibocsátása útján mindenekelőtt afelől tájékozódott, hogy „vallyon találkoznának-e elegendő számmal Hazéjokat és Nemzetüket igazán szerető magyar Hazafiak, akik a magyar nyelven íratandó Hírekre, vagyis Hírmondó Levelekre szert tenni kívánnak“. Sok-sok akadállyal kellett megküzdenie, de fáradozása nem volt hiábavaló. 1780 január 1-én megjelent a Magyar Hírmondó első száma és a négy nyolcadrétű lapból álló kis újság 400 példányának lapjai — mint fehér pillangószárnyak — először vitték a magyar szó drága hímporát „Per Regna, per Urbes“ (Országokon, városokon keresztül).

Három évig szerkesztette a hetenként kétszer megjelenő „Hírmondó leveleket“. 1783-ban a győri ev. gyülekezet hívta meg, az akkori ideiglenes fatemplom lelkészévé. Ráth a meghívást elfogadta s másnak adta át a szerkesztői tollat. Valójában aranykulcs volt ez a toll, mellyel ő nyitotta fel a magyar hirlapírás kincsesbányájának örök fejlődésben lévő, s éppen ezért kimeríthetetlen értékeket rejtő tárnaajtaját. A szerkesztői asztal mellől a, szószékre lépett. 1783 május 4-én hirdette először Győrött az Isten Igéjét. Két év múlva: 1785