Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 10. szám - Kristóf Kálmán: Nevelési célok a falusi népiskolában
331 Nevelési célok a falusi népiskolában. Irta : Kristóf Kálmán. Az elemi iskola célja nem csupán a műveltség elemeinek megismertetése, terjesztése, hanem tekintettel arra, hogy különösen a falusi iskola egyúttal egyetlen lehetőség is arra, hogy a falu gyermeke az életre készülhessen, kell, hogy a falu gyermekeit jövendő hivatásukra előkészítse. Mivel pedig a hivatás betöltéséhez hozzátartozik a hit, hogy kiegyensúlyozott lélek legyen és hozzátartozik az egészség, hogy kiegyensúlyozott testi életet tudjon élni és mert társaságban él, képessé kell arra is tenni, hogy észszerű társaséletet tudjon élni : a falusi elemi iskola célját igy foglalhatnám össze a tantervi célokon kívül: Hivatásra nevelés, hitre, egészségre, észszerű társaséletre nevelés. A falusi iskolák tanulóinak hivatása, jövendő életpályája a földmívelés lesz, a hivatásra nevelés tehát földmívelésre nevelés. Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy a falu népe nem imádja már annyira a földet, mint régen, hanem húzódik a városokba, mint egykor a hanyatló Rómába. Különösen a burkolt munkanélküliség és a már városokban dolgozó falusiak reklámja : a szép, ápolt arc, városi ruha s egyéb divat, a beszédben és modorban jelentkező üres, semmit érő, de magasabb életszintet mutató majmolás, a szabadabb szellem és életforma csábításai viszik a falusit a városba. Nem tagadható, hogy értékes réteg is keletkezik a falusiakból a városban, de igen sok azoknak a száma, akik fizikai, erkölcsi és szellemi adottságok híjában elkallódnak, az értéktelen városi söpredékek számát szaporítják és hazatérve, vagy kényszerítve, a falu mételyezői lesznek politikai, vallási, erkölcsi és ezek nyomában fizikai értelemben is. Az új tanterv jókor jött, mert a falusi iskola már elvesztette kapcsolatát az élettel, holott legfőbb feladata kell hogy legyen : a fejlettebb mezőgazdasági viszonyok keletkezését elősegíteni, képzett és elégedett polgárokat nevelni és tartani meg a szántóföldön. Foglalkoznia kell a nép üzleti tevékenységével s fejlesztenie az egymást segítő munkálkodást és a szomszédok iránti barátságos érzést. E célból a főerényeket kell művelnünk : az egyszerűséget és a munkaszeretetei, a tisztaságot és a testi fájdalmak megvetését. Mélységes vallásos hitet kell ébresztenünk, mérsékelt aszkétizmust kell hirdetnünk, mint a henyeség és a könnyelmű élet ellenszerét. Arany : „Földi ember kevéssel beéri, Vágyait, ha kevesebbre méri“ mondása aranyigazság, ebben a szellemben élve korunk igen sok nagy kérdése elhalványodnék. Az egyszerű élet is lehet szép és mély. Minden ember szívében ott él, csak talán egy kis ápolás kell neki: a természet szeretete, a természet szépségeinek élvezni tudása, a családnak a szeretete és a család szent szimbóluma: a bölcső. íme a falusi hivatásra nevelés programja. A nemzetnek be kell látnia, hogy egyetlen nép sem maradhat fenn virágzásban, ha kultúrája nem azokon a szilárd alapokon nyugszik, melyet főleg a vidék nyújt. A falusi iskolákra és a tani-
