Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 8-9. szám - Benedek Vince: Emlékezés egy elfeledett vérbeli muzsikus-pedagógusra és "ezermesterre"
313 való játszása. Többször egész nagy baráti társaságot gyönyörködtetett ilyen modorban a magyar nóta legszebb gyöngyeivel. Nemcsak nótákat játszott természetes, népies módon, de öröklött zenei tehetségével a fülbemászó operák, operettek dallamának és a klasszikus zenének is művelője volt. Játszott hegedűn, cimbalmon, klarinéton, gitáron, fagotton. Gyönyörűen énekelt is behízelgő bariton hangján. Értett a műfaragáshoz, rajzolt, festett, kalligrafikusán írt. Kottái olyanok voltak, mint a gyöngyszemek. Bolla Gábor leginkább a zene terén tevékenykedett. Több hangulatos szerzeménye kottázva is megjelent előkelő zeneműkiadóknál. Több szerzeményét zenekarok is műsoron tartották. Egyik ilyen nyomtatásban megjelent szerzeménye a „Hazámhoz“ című, Szász Károly szövegére, Krisztinkovich Edének ajánlva. A másik : „A pásztor keserve". Egy szép népdal, kemenesaljai barátainak ajánlva. Mind szövege, mind dallama ennek a népdalnak saját szerzeménye volt. Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy ennek a népdalnak szövege nyomán írta sokkal később, állítólag, idősb Rácz Pali híres prímás a közismert „Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele“ című dalt, néhai Erzsébet királyné kedves nótáját. Hogy így áll a dolog, azt bizonyítani látszik az is, hogy idősb Rácz Pali ezt a nótát a Zenei Lexikon adatai szerint 1877-ben írta, Bolla Gábor pedig jóval előbb, az 50-es években. Rácz Pali természetesen más dallammal és megtoldott szöveggel jelentette meg. (Nb. Rácz Pali „ezüstszínű“ levélről beszél, Bolla Gábor pedig „aranyszínűről“.) Bolla Gábor dallama is nagyon kedves és fülbemászó. Összehasonlítás végett ide iktatjuk Bolla Gábor szövegét : „Lehullott a rezgő nyárfa aranyszínű levele S hogy lehullott, elsodorta azt az ősz hideg szele, Egy levélen volt írva a rózsámról ez üzenet: Gyenge ő még s ha szeret is, férjhez adni nem lehet. Elmúlt az ősz, el a zord tel, kivirult a kikelet, Újra hajtott azon nyárfa aranyszínű levelet. Azon is volt egy üzenet éj-gyöngyharmattal írva : Most viszik a kedves rózsámat nyugodni a sírba.“ A magyar népdal terjesztése érdekében kifejtett buzgalmával elismerésre méltó érdemet szerzett. Limbay Elemér, polgári nevén Limbeck Ferenc, a mostani győri Hungária-kávéház volt tulajdonosa, mint szenvedélyes népdalszöveg-gyüjtő, közel 1200 nótaszöveget gyűjtött össze munkatársaival. Ezen szövegek jó részének dallamához a zongorakíséretet klasszikusan egyszerű és mégis tökéletes harmonizálással Bolla Gábor látta el, úgy, hogy a dallamokat kezdő zongorázó is kedvvel játszhatta. Volt is a „Dal-albumnak“ kelete. Ma már alig találhatók példányok belőle. Megjegyzendő, a nótaszövegeket Hennicke Rezső, egykori hírneves győri könyvkereskedő adta ki 6, gyönyörű díszkötéses kötetben, melyek közül az első 1880-ban, az utolsó 1888-ban jelent meg a könyvpiacon. Ez a Dal-album abban az időben a magyar zene diadalát jelentette. Bolla Gábor után, a zongorakíséretet a dallamokhoz Nemeso- vits Antal, néhai győri zenetanár készítette. Ez a dalalbum, mint az album további kötete Braunschweigban, Litolf Henriknél jelent meg.
