Evangélikus Népiskola, 1938

1938 / 8-9. szám - Benedek Vince: Emlékezés egy elfeledett vérbeli muzsikus-pedagógusra és "ezermesterre"

314

A két együttes album oly elterjedést nyert, amely minden várakozást felülmúlt. A „Magyar Dal-albumnak“ ez a két vaskos kötete a magyar népdalnak első legterjedelmesebb és legolcsóbb gyűjteménye, mely eddig zeneirodalmunkban megjelent. Valóságos nótaszüret ez a gyűjtemény.

Apja halála után Bolla Gábor jó ideig az evangélikus konvent épületében tartózkodott, apja utódának, Benedek Adolfnak lakásán. Innen történt elköltözködése után, hogy hol járt, merre járt, milyen körülmények között élt, arról nincs tudomása ezen adatok szolgáltatójának. Hányatott életét Győrött fejezte be 1886 szept. 24-én, hol a városi kórházban hunyta le örökre szemeit.

Bolla Gábor maga, feltűnést egyáltalában nem kereső természeténél fogva, soha nem hozakodott elő sikereivel, tehetségének sokoldalúságával. Amit tudok róla, több évi megfigyelésem, vagy a véletlen folytán sikerült megtudnom. Közelebbi összeköttetésem mindaddig fennállott vele, míg sorsom az apai hajlékot — ahol Bolla Gábor gyakori vendég volt — elhagyni nem kényszerűéit.

„Zavartalan öröm nem halandóknak jutott osztályrészül“, — mondja a költő. Ezt a mondást Bolla Gábornak is sajnosán kellett tapasztalnia.

Mikor ezt a szerény megemlékezést a nyilvánosság elé bocsátom, az emlékezés szárnyán akartam visszaszállni a múltba s egykét meleg szóval rávilágítani arra a sokoldalú tehetségre, akit végzete megfosztott attól, hogy tehetségéhez mérten érvényesülhessen. De, aki dalolt életében, az a nóta szárnyain, a szellem tiszta világába emelkedett.

Bolla Gábor, felesége révén rokonságban állott Nemes góri Borgátay Szabó Ferenc szendi evangélikus lelkésszel és az egykori neves soproni tanárral, Nemes góri Borgátay Szabó Józseffel, aki egyházi célokra tekintélyes alapítványokat tett. Bolla Gábornak még élő, 88 éves özvegy matróna leányán kívül, ma csak e sorok írója él azok közül, akik Bolla Gábort közelebbről ismerték s aki életének derűs ^mozzanatairól tudomással bír.

Én a hála meleg érzésével gondolok reája, az ő dalos kedvű, mesélő, tréfáló alakjára és aki ma is az ő remek összhangosításával játszom — reá való emlékezésül — Szentirmai Elemér ismert dalköltő szívet dobogtató nótáját: a „Csak egy szép lányt“.

Szerény véleményem szerint, Bolla Gábor, mint a régi magyar zenei életnek markáns alakja, rászolgált arra, hogy emlékét az utókor előtt felidézzem.

Az iskola humora.

Közli: Szabó Lajos tanító, Meszlen.

Isten és a Sátán akaratának teljesítéséről van szó.

Pistát a csősz megfogta és megverte, mert cseresznyét lopott.

— Pista kinek az akaratát teljesítette és mikor lett volna boldog ?

— Ha a csősz nem fogja meg ! — mondja egy hasonló bűnben részes.