Evangélikus Népiskola, 1938

1938 / 7. szám - Graf Samu: Evangélikus népoktatásunk helyzetképe

252 iskolák részére, mert a nevelői cél kidomborítása magával hozza a vallásos nevelés intenzivitását is. Erre rámutat az 1932. évi Utasítás is, mikor azt mondja: „Az erkölcsi nevelés biztos alapja és legerősebb eszköze a vallás. A vallásos érzés teremt fogékonyságot az iskola növendékeinek lelkében minden jó és nemes iránt. A tanító — a maga körén be­lül — tehát a közismereti tárgyak tanításánál is közreműködjék a vallásos érzés ápolásában és mélyítésében.“ A felekezeti tanítónak tehát az állami tanterv korlátain belül is bőven van alkalma a val­lásos érzés ápolására és mélyítésére. Az evang. tantervnek főleg az lesz a feladata, hogy megjelölje, esetleg felsorolja azokat a lehetőségeket, hol, mikor és hogyan te­gyen eleget az evang. tanító azon kötelességének, melyre őt egyházi törvényeink kötelezik. Szükség van azonban az evang. tantervre azért is, hogy a szorosan vett vallástanításba egységes szempontokat hozzon be és hogy rámutasson a felemelt vallásóráknak a tan- és óratervbe való beállításának lehetőségeire és erre nézve lehetőleg egységes tervet nyújtson. Hogy az evangélikus tanterv és utasítás még mindig nem jelent meg, határozottan mulasztás számba megy, melyről azonban a tanítóság nem tehet. A most érvényben levő állami tanterv — mint láttuk — a legszebb és legmodernebb elveken épült fel, emel­lett a vallásos nevelésre is nagy súlyt helyez. És mégis mit látunk? Először is azt látjuk és azt kell megállapítanunk, hogy az új tanterv kiadása óta a pedagógia terén állandó evolúció tapasztal­ható. Nem tudunk lélegzethez jutni és nem tudjuk kivárni, hogy az elvek, melyeken tantervűnk nyugszik, a gyakorlati élet lüzében pró­bát tehessenek — hogy úgy mondjam — tűzállóképességükről. Al­kalmat és főleg időt kellene nyújtani az iskoláknak annak a meg­állapítására, hogy a tantervekben kijelölt cél elérhető-e ugyancsak a tantervekben ajánlott módon és a tantervben megjelölt eszközökkel ? Felsorolom a két utolsó év fontosabb újításait a pedagógia te­rén, hogy nagyjában megrajzolhassam a mai iskola, nevezetesen az evang. népiskola helyzetképét. A kisdedóvók a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatásköré­ből a belügyminisztérium hatáskörébe utaltattak. Megjelent az általános továbbképző iskola tanterve 1936-ban, egy évre rá a VII., VIII. osztály tanterve. Ugyanakkor megjelent a közoktatásügyi igazgatásról szóló Uta­sítás a köznevelés egyöntetű és szakszerű irányításának és felügye­letének biztosítása céljából. Uj intézmény a körzeti iskolafelügyelők intézménye. Ezeket a teendőket szabályozza a körzeti iskolafelügyelők részére 1936-ban kiadott Utasítás, mely az 1932-ben kiadott Utasítás kiegészítőjének is tekinthető. Egyéb újítás a vázlatkészítés kötelező elrendelése és az egy­séges minősítésről szóló rendelet. Bár egyházunknak erre vonatkozó és az uj törvényeken ala­puló szabályrendelete még meg sem jelent, már megjelent az új iskolavizsgálati B, íve, egy évtized óta immár a negyedik. Nekem

Next

/
Oldalképek
Tartalom