Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 7. szám - Graf Samu: Evangélikus népoktatásunk helyzetképe
251 Evangélikus népoktatásunk helyzetképe* Irta: Graf Samu, Sopron. Mai népiskolai nevelésünk és oktatásunk irányát, célját és terjedelmét a gróf Klebeisberg Kuno volt vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által 1925-ben kiadott tanterv és a hivatali utódja dr. Karafiáth Jenő által 1932-ben kiadott Utasítás szabja meg. Mind a Tanterv, mind az Utasítás mindenrendű és jellegű népiskolára kötelező. Kötelező tehát ránk nézve is, annál is inkább, mivel evang. tantervűnk és utasításunk ez idő szerint még nincsen. Az evang. népiskolák részére kiadott u. n. Hándel-féle Tantervnek és Utasításnak a közismereti tantárgyak tanítására vonatkozó része a fent említett új tanterv kiadása óta természetesen hatályát vesztette, csak a vallástanításra vonatkozó része van még érvényben, de ez is elavult és — úgy tudom — revízió alatt van. Az egye'emes egyház a vallásosságnak és az evang. öntudatnak a közismereti tárgyak tanításánál való ápolására az állami tanterv keretén belül 1929-ben Utasítást adott ki. A múlt évben pedig az egyetemes tanügyi bizottság Somogyi Béla kartársunkat bízta meg az Evang. Tanterv és Utasítás elkészítésével. Ez természetesen csak az állami Tanterv és Utasítás alapján és korlátain belül készülhet, de szabad keze van — minthogy az állami Tanterv maximális tanterv — az anyagkiválasztásban, annak elrendezésében és az evang. momentumok beállításában és kiemelésében. Hogy itt más eltérésről nem lehet szó, az kiviláglik már az új egyházi törvények V. törvénycikkének 3. §-ából, mely azt mondja, hogy „a célkitűzések minden intézetnél azonosak azokkal a célkitűzésekkel, melyeket a hasonló jellegű állami intézetekre az országos törvények megállapítanak.“ A népiskolára vonatkozó célkitűzés pedig úgy az 1925. évi, valamint az 1932. évi Tantervben és Utasításban a következő : A népiskola célja a hazának vallásos, erkölcsös, értelmes és öntudatosan hazafias polgárokat nevelni, kik az általános műveltség alapelemeit bírják és képesek arra, hogy ismereteiket a gyakorlati életben értékesítsék. Az új egyházi törvények pedig az iskola célját illetőleg azt mondják: „Az evang. egyház iskoláinak célja az, hogy növendékeiket a magyar haza és az evang. egyház öntudatos és hű tagjaivá nevelve, az egyes iskolák külön célkitűzéseinek megfelelően kiképezzék.“ Tehát új törvényeink rendelkezései csaknem azonosak az állami tanterv célkitűzéseivel. Az 1925. évi, de különösen az 1932. évi tanterv és utasítás már állást foglal az oktatásnak túltengése ellen és visszatérve Pestalozzi elvére, már a nevelésre helyezi a fősúlyt. Ugyanerre az álláspontra helyezkednek új egyházi törvényeink is. Az államnak ezen állásfoglalása nagy előnyt jelent a felekezeti *A soproni alsó és soproni felső egyházmegye lelkészeinek és tanítóinak körzeti konferenciáján folyó évi május hó 12-én tartott előadás.
