Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 6. szám - Megjegyzések
222 Beszámoló a Tanítók Szabadegyetemének előadásairól. (Befejező közlemény.) Közli: Herendi Károly, Budapest. Dr. Gaál András m. kir. egészségügyi főfelügyelő első előadásának címe : Az egészségvédelem lényege, célja. Történelmi visszapillantással kezdi előadását, melyben az egészségvédelem fejlődéséről számol be. Megállapítja, hogy hazánkban tervszerű egészségvédelem a múlt század utolsó negyedében kezdődött. Az egészségvédelem célját abban látja, hogy a lehetőségig biztosítsa az egészséges gyermek egészséges megszületését, fejlődését és a felnőtt ember lehető megvédését az elpusztulás ellen. Ebből azonban egyelőre csak annyit sikerült megvalósítani, hogy az emberi élet határa 10—15 évvel kitolódott. Ezután beszél az 1874. évi egészségügyi törvényről, hatásáról és megállapítja, hogy ez méltán büszkesége a magyar törvényhozásnak. A legnagyobb lépést azonban 3 év óta tettük előre, úgyhogy ma idegen szakemberek heteken át tanulmányozzák azokat az intézményeket, amelyeket az egészség- védelem terén létrehoztunk. A legfontosabb intézkedések: a járási tiszti orvosok eltiltása a gyakorlattól, a bacillusgazdák (tífusz) felkutatása és nyilvántartása, a fertőző betegségek kötelező bejelentése, a laboratóriumi vizsgálatok megszervezése, a kötelező diftéria elleni oltás bevezetése, mintakutak létesítése, az élelmiszerek szigorúbb ellenőrzése stb. Befejező szavaiban utal arra, hogy a nyugati államokkal való összehasonlítás nem vezet mindig helyes eredményre, mert hiszen pl. Angliában évenként 5000 feketehimlő esetet tartanak nyilván, ami nálunk nem fordulhat elő a kötelező oltás miatt. Második előadását helyette Ekamp Nándor szfőv. el. isk. igazgató tartotta: Egészségvédelem Magyarországon címen. Előadásában a Közegészségügyi Intézet és a Zöldkereszt-moz- galom néveri ismert intézmények munkásságát ismertette, melyet 10 évvel ezelőlt Johan Béla államtitkár alapított. Áldásos működésüket statisztikai adatokkal szemlélteti. Rámutatott az iskolaorvosi intézmény szükségességére. Az adatokból kiderült, hogy hazánk lakosságának 48°/o-a beteg, amely százalékot feltétlenül csökkenteni kell. Ebben a harcban olyan feladatok is akadnak, amelyeket a tanítóságnak kell vállalnia. Dr. Czettler Jenő egyet. ny. r. tanár előadásának címe : A gazdasági élei Szent István korában. Az évezredforduló egyetlen jelentős államférfia a Dunavölgyé- ben Szent István volt. A gazdaságtörténet az ő korának nem pusztán uralkodási idejét érti, hanem a Gézától III. Béláig terjedő időszakot. Megállapítja, hogy Szent István nemcsak a gazdasági élet alapjait rakta le, hanem ipari téren is rendkívül sokat tett. Az ő korában kézművesek és kézművészek telepedtek le hazánkban. Legnagyobb mégis a földművelés rendezésében volt. Az akkori életnek két fontos tényezője volt: 1. az államkincstár, 2. az egyház gazdasági politikája.
