Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 6. szám - Megjegyzések
223 1. Államkincstár tulajdonképpen nincs. A fejedelem gazdagsága és jövedelmei képezik az állam jövedelmeit is. Az akkori pénznek különben is csekély értéke van. Az állami alkalmazottak is természetben kapják fizetésüket, a büntetéseket is természetben fizetik. Ezután a Szent István korabeli földbirtokrendezést ismerteti. Felépítése brilliáns. A németeket kejetre vitte, a jászokat, besenyőket pedig nyugatra a germánok ellen. így kellett volna később is telepíteni. 2. Az egyház gazdasági politikájára jellemző, hogy a civil köz- igazgatást is az egyház emberei látták el. Az egyházak akkori agri- culturája igen fejlett volt és magas fokon állott. A ciszterciták addig nem építettek kőtemplomot, kőzárdát, míg erdőt nem irtottak és mocsarat nem szárítottak körülötte. A kolostorok, monostorok szerzetesei tanították a népet földművelésre, ami eddig eléggé tenézett foglalkozás volt. Most meg kellett csinálniok. Természetes, hogy a legvírágzóbb a földművelés a Duna mentén volt, hiszen az volt a főforgalmi útvonal. A Dunántúl földművelési fejlettségének oka, hogy ezen a területen már a rómaiak is virágzó földművelést folytattak. Szent István és utódai megtették a kötelességüket a magyarság megerősödésének érdekében. Dezső Lipót tanügyi főtanácsos „A leányneveiés“ címen tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását. Bevezetésében megállapítja, hogy amíg a fiúk nevelése a 21 éves korig terjed, addig a lányokkal az iskolai nevelés befejezése után senkisem törődik. Pedig a lányokkal könnyebb foglalkozni, már a természetük miatt is. A mai feminizmus azonban nem hozza közelebb a nőket a férfiakhoz, sőt inkább eltávolítja őket egymástól. A nő ne akarjon a férfi vetélytársa lenni. A leánynevelés nagy része az iskoláé. A munka alapfeltétele, hogy ismerjük a község asszonyainak és lányainak erényeit és hibáit. A továbbképzőben kellene a legtöbbet foglalkoznunk a lányokkal. Itt rakjuk le az iskola utáni évekre az alapot. A továbbképző után ne engedjük, hogy eddigi munkánk kárba vesszen. Gyűjtsük össze őket vasár- és ünnepnap. Ezeknek az összejöveteleknek azonban határozott programmjuk legyen. Nem hiányozhatik ebből a munkából a műkedvelő előadások rendezése, énekkarok szervezése. Ez a nevelés a helyi szempontok figyelembevételével lehetőleg a következő irányelvek szerint történjék : 1. A szülőföld és a természet szeretete. 2. Az olvasás megszerettetése. 3. A magyar dal megkedveltetése és ápolása. 4. A családias és otthonias nevelés. 5. Önnevelés. 6. A szépérzék nevelése. Fontos és elhanyagolt területe a magyar leánynevelésnek a cselédek képzése. Ezek részére elméleti és gyakorlati részből álló tanfolyamok felállítását tartja kívánatosnak. A magyar lányoknak 100°/o-os magyar nevelésre van szükségük, hiszen ők lesznek az anyák, akik egy nemzedék nevelésével javíthatnak vagy ronthatnak a nemzet életén. Dr. Körmöczi Emil, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület igazgató főorvosa az elsősegélynyújtást ismertette három előadásban,
