Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 6. szám - Rozsondai Károly: Nemzetnevelési feladataink
203 Nemzetnevelési feladataink*) A soproni szabadegyetemen előadta Rozsondai Károly tanítóképző-int. igazgató. A nemzetnevelés kérdése sokkal nagyobb fontosságú, mint amennyire társadalmunkat s arra legilletékesebb középosztályunkat foglalkoztatja. Sok, egymással összefüggő feladatról van itt szó. Gyökeresen kifejteni a kérdést egy ilyen előadásban nem lehet. De arra igyekszem, hogy a leglényegesebbeket érintsem. Gondolatébresztés a célom. Vessünk rövid pillantást a múltba. Nemzetünk sorsának irányítása, fejlődésének, jövőjének alakulása, szellemi állapota nemcsak a politikusokat foglalkoztatta, hanem írókat, nevelőket, a nevelésről tudatosan gondolkodó sok kiváló, aggódó magyar szellemet. A nemzetnevelés tisztázását, célkitűzését, részletfeladatait, megszervezését — nem ugyan a mai tudományos rendszerezésben — de régen boncolgatták látó magyar lelkek. Zrínyi Miklós, a költő, a magyar nemzet európai helyzetét tisztán látta. Ne bántsd a magyart! — kiáltja oda a népeknek. De azt is megmondja, hogy legyen kezünkben a kardunk. Eleget tapasztalt ahhoz, hogy magunkrautaltságunk tényét hirdesse s az öncélúság munkélását követelje. Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók — mondotta Zrínyi. Bízhatunk magunkban, van jövőnk, ha bűneinket megismerjük és leszámolunk velük. Zrínyiben tudatos volt a katonai és politikai nemzet fogalma. Ma is vezetőnk lehetne. Apáczai Cseri János, a kiváló erdélyi professzor panaszkodik, hogy a magyar nemzet szemén hályog van. Ha elgondolását megvalósítják, akkor az országnak egy évszázaddal előbb lesz teljes egyeteme. Magyar Enciklopédiája 50 évvel előtte járt a hasonló német műveknek. Nemzete kultúrájáért égő, önmagát emésztő lélek volt. Első, tisztalátású kultúrpolitikusunk. Apáczai számára a nemzet már szellemi és erkölcsi közösség. A nagyok között,is legnagyobb gróf Széchenyi István. Arany állapította meg róla: Ő az, ki által lettünk és vagyunk. Széchenyi meg ezt mondotta magáról : Jogom van Magyarország felett tanár- kodnom. Széchenyi a nemzet legnagyobb nevelője. Különösen is lelkiismeretünkre helyezendő a nemzeti önismeret követelése. Létünk feltételeit, nemzeti életünk értelmét, célját és értékét ő jelölte meg. Nézzük Széchenyi gondolatainak sorsát. Széchenyinek a nevelésről alkotott gondolatait a magyar neveléstudományi irodalomban Imre Sándor egyetemi tanár képviseli a legnagyobb erővel, Kár, hogy Imre Sándornak a nemzetnevelésre vonatkozó, a nemzet sorsáért aggódó, nagy felelősséggel és erkölcsi bátorsággal megírt tanításait pedagógusaink és közvéleményünk nem ismeri jobban. Ő már a háború előtt tisztán látta a veszedelmeket, s sok fájó látásának valóraválását kellett megérnie. Az utóbbi évtizedben Szekfű Gyula is jelentékenyen hatott *) Kivonatos közlés; egyben Makkai Sándor : Magyar nevelés, magyar műveltség c. műve gondolatainak ismertetése is.
