Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 6. szám - Rozsondai Károly: Nemzetnevelési feladataink
204 közvéleményünkre. A nemzeti önismeretet, társadalmunk egészséges átalakulását szolgálják írásai, s külön figyelmet kelthetnek azok a megállapításai, melyek középosztályunk hibáira, mulasztásaira és teendőire vonatkoznak. A mai Széchenyit tolmácsolja egyik könyvében külön is. Kornis Gyula is nagy részt vett a nemzet művelésügyi kérdéseinek ezirányú tisztázásában. Általában a háborúutáni nevelésügyi, kultúrpolitikai fejlődés, melyeknek egyik lelkes mozgatója gróf Klebelsberg Kunó volt, az ú. n. neonacionalismus eszmeköréből fakadt. Klebelsberg sokszor hivatkozott a neonacionalismusra, s Széchenyi szellemét idézte. Széchenyi mellett hatalmas nemzetnevelő egyéniségek báró Wesselényi Miklós és báró Eötvös József. A nemzetiségi kérdés veszedelmeinek elhárításáról Wesselényi írt megszívlelendőket. Eötvös állambölcseleti s kultúrpolitikai műveinek eszméit két minisztersége alatt igyekezett megvalósítani. De tapasztalnia kellett, hogy a magyar államférfinak nemzetépítő útján nagy akadályokkal kell megküzdenie, s a tartalmas gondolatok, építő szándékok mennyire nehezen válthatók valóra. Karlársaink közül jelentékeny örökséget hagyott reánk Prohászka Ottokár is. Nagy magyar volt, szociális beállítású lélek. A neveléssel kapcsolatban ezúttal azok a bölcseleti vonatkozású megállapításai érdekelnek, melyeket a tudós értékéről, az emberi szellem megismerő tevékenységéről tett. Sokat volt képes meglátni és sokat kellett megtapasztalnia Makkai Sándor volt erdélyi református püspöknek, az erdélyi magyarság összeomlásunk utáni vezérszellemének. Elhagyatottságunk, s a kisebbségi magyar sors minden keserve, egyben személyes élet- tapasztalata is volt. Meg kell éreznünk, hogy Makkain keresztül igaz magyar helyzetismeret és lelkiség szólal meg, s messze kell hangoznia ama tanításának: ötfelé tépetten is egyetlen magyarság vagyunk, s első és legfontosabb tennivalónk a magunk revíziója. A magyar nevelésről és magyar műveltségről alig pár hónapja írt egészen a mának szóló tanítást. Ezen rövid történeti és irodalmi hivatkozás után kiváltkép Széchenyi, Imre Sándor, Prohászka Ottokár, s nagyobbrészt Makkai Sándor elgondolásai szerint igyekszem a nemzetnevelés kérdését összefoglalni. Nem én fedeztem fel a megoldást, de én is vallom. Meggyőződhetett helytállásukról más is, aki a magyar életen gondolkodott. Igazságunkat bebizonyította súlyos tényekkel a jelenünk is. * * * Az események gyökerei és következményei mélyebbre nyúlnak, mint ahogy mi azt látni tudjuk. Jelenünk a múlt sok eseményének következménye és máris magában hordja, alakítja, okozza a jövőnket. Nincsen kikapcsolható, felelőtlen időszak és történés. A magyar nemzet talán a mi korunkban éli létének legnehezebb szakaszát. Eddigi világunk elmúlt. Meg kell látnunk más világunkat, még ha keserves is és a helyzethez kell szabni életünket, ha élni akarunk. Sorskérdéseket szegez nekünk a jelenünk, s gyökerestől kellene megújulnunk. Más nemzetektől jóformán semmit sem várhatunk. Esetle
