Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 10. szám - Elefánty Sándor: Évzáró vizsgálatok

326

tóttá el virágzó falvait, csak emlékezetben él annak a 24 falunak a neve, amelyek itt éltek. Milyen vidék lehetett? Vizes erdők, tölgyesek, hírmondója a Malomház néhány hatalmas tölgye, a vízimalmok egymást érték, a Tisza minden tavasszal ellátogatott erre a vidékre. Lakosai rabságba jutottak, házaikat pusztította az idő, szél, vihar, áradások. Templomdombok állnak még itt-ott, földberejtett alapfalak. Termőföldjét elhordták az elemek, kivirágzott veszedelme, a szik. A Halastó 3000 holdja is ilyen sziktenger volt. Körülötte a vízimadarak világa (term.-rajzi ism.); a vadludak őszi, tavaszi vándorlása. Libavadászat a Hortobágyon. (Dal : Nyócan vannak a mi ludaink. Molnár A.) A mai Hortobágy puszta élete : juhászok, csikósok, gulyások életmódja, ahogy a Déri-múzeum mutatja. (Juhászkánon. Kodály.) „Puszta, puszta, hortobágyi puszta." (Vikár Béla gyűjtése.) Betyárvilág a Hortobágyon. (Fehér László lovat lopott. Kerényi feldolg) Szegénylegények élete. A puszta idegenforgalma ; mi csábítja ide az idegent ? Különlegességei: a csárda, hídja, melegforrása, haltenyészete, délibáb, gulya, ménes, ciframénes. Gulyásnóta:

„Hortobágyon kivirít az ibolya.

Közepében szépen legel a gulya.

Én is bojtár vagyok a Hortobágyon,

Gyepen hálok, nem a paplanos ágyon.“

Csikósdal:

„Csikós vagyok Hortobágyon, nem gulyás,

Szűrt akasztok a vállamra, karikást.

Fölnyergelem kesely lábú lovamat,

Lerúgatom véle a csillagokat.“

Másik :

„Eltörött a kútam gémje, hol itatok meg estére?

Kényes a. kényes a, kényes a lovam szája.

Nem szokott, nem szokott, nem szokott más kútjára."

(Ecsedi gyűjt.)

Hogy akarja a város a Horfobágyot hasznosítani, öntözőművek, vízduzzasztók, elbontás. A Horlobégy télen (Petőfi verse.). Tájékozódás a pusztán : nyugati faluk, a Tisza, tiszai élet, Tiszavíz a Hortobágyon. A tiszamenti nép élete. Szabolcska verse a Hortobágyról. Vontatás a Tiszán, a komp. (Olvasás.)

„Mély a Tiszának a vize,

De még mélyebb a közepe.

Szőke, barna legény kerülgeti.

Által akar rajta menni.“ (Madárka, 60.)

Mese a Hortobágyról és a délibábról.

Utazás keletnek. Debrecen a mélyben. Tengerszem-magasság. A nagytemplom tornya messziről, a nagyerdő, kertségek zöldje. A város fő útvonala : Péterfia-, Piac-utca. Miért Péterfia ? Kiről nevezik. A város régi földesurai, a Dózsák, mint templomépítők, a Szt. András templom. A földesúr a várost ketté osztotta fiainak, mint a mesebeli király, Jakabé a keleti, Péteré a nyugati rész lett. A kereskedő fertály, vásártér, bódék, a vásárok : nagyszabadság. (Olvasás.) A régi város, a kinnlakók, a hostátiak (külváros). Török Bálint, Méliusz, Szegedi Gergely, a paptaba, liceumfa legendája, a kollégium. (Diáknóta : Debrecenben kidobolták. Kánon.) A pártfogó erdélyi fejedel