Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 10. szám - Elefánty Sándor: Évzáró vizsgálatok

326 tóttá el virágzó falvait, csak emlékezetben él annak a 24 falunak a neve, amelyek itt éltek. Milyen vidék lehetett? Vizes erdők, tölgye­sek, hírmondója a Malomház néhány hatalmas tölgye, a vízimalmok egymást érték, a Tisza minden tavasszal ellátogatott erre a vidékre. Lakosai rabságba jutottak, házaikat pusztította az idő, szél, vihar, áradások. Templomdombok állnak még itt-ott, földberejtett alapfalak. Termőföldjét elhordták az elemek, kivirágzott veszedelme, a szik. A Halastó 3000 holdja is ilyen sziktenger volt. Körülötte a vízi­madarak világa (term.-rajzi ism.); a vadludak őszi, tavaszi vándor­lása. Libavadászat a Hortobágyon. (Dal : Nyócan vannak a mi ludaink. Molnár A.) A mai Hortobágy puszta élete : juhászok, csikó­sok, gulyások életmódja, ahogy a Déri-múzeum mutatja. (Juhász­kánon. Kodály.) „Puszta, puszta, hortobágyi puszta." (Vikár Béla gyűjtése.) Betyárvilág a Hortobágyon. (Fehér László lovat lopott. Kerényi feldolg) Szegénylegények élete. A puszta idegenforgalma ; mi csábítja ide az idegent ? Különlegességei: a csárda, hídja, meleg­forrása, haltenyészete, délibáb, gulya, ménes, ciframénes. Gulyásnóta: „Hortobágyon kivirít az ibolya. Közepében szépen legel a gulya. Én is bojtár vagyok a Hortobágyon, Gyepen hálok, nem a paplanos ágyon.“ Csikósdal: „Csikós vagyok Hortobágyon, nem gulyás, Szűrt akasztok a vállamra, karikást. Fölnyergelem kesely lábú lovamat, Lerúgatom véle a csillagokat.“ Másik : „Eltörött a kútam gémje, hol itatok meg estére? Kényes a. kényes a, kényes a lovam szája. Nem szokott, nem szokott, nem szokott más kútjára." (Ecsedi gyűjt.) Hogy akarja a város a Horfobágyot hasznosítani, öntözőművek, vízduzzasztók, elbontás. A Horlobégy télen (Petőfi verse.). Tájékozó­dás a pusztán : nyugati faluk, a Tisza, tiszai élet, Tiszavíz a Hor­tobágyon. A tiszamenti nép élete. Szabolcska verse a Hortobágyról. Vontatás a Tiszán, a komp. (Olvasás.) „Mély a Tiszának a vize, De még mélyebb a közepe. Szőke, barna legény kerülgeti. Által akar rajta menni.“ (Madárka, 60.) Mese a Hortobágyról és a délibábról. Utazás keletnek. Debrecen a mélyben. Tengerszem-magasság. A nagytemplom tornya messziről, a nagyerdő, kertségek zöldje. A város fő útvonala : Péterfia-, Piac-utca. Miért Péterfia ? Kiről nevezik. A város régi földesurai, a Dózsák, mint templomépítők, a Szt. András templom. A földesúr a várost ketté osztotta fiainak, mint a mesebeli király, Jakabé a keleti, Péteré a nyugati rész lett. A kereskedő fer­tály, vásártér, bódék, a vásárok : nagyszabadság. (Olvasás.) A régi város, a kinnlakók, a hostátiak (külváros). Török Bálint, Méliusz, Szegedi Gergely, a paptaba, liceumfa legendája, a kollégium. (Diák­nóta : Debrecenben kidobolták. Kánon.) A pártfogó erdélyi fejedel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom