Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 7-8. szám - Hírek - Kántori rovat
267 műveit is. Még a nem egyházi jellegű művek kiszemelésénél is elsősorban evangélikus szerzőkre : Bachra és Händelre esett az előadók választása. E hangverseny bizonyságot tett arról, hogy a közreműködött négy iskola falain belül céltudatos zenei nevelés folyik és hogy a vezetők új szellemű folytatói a protestáns iskolák éneket és zenét ápoló szép hagyományainak. A konferenciát megnyitó zenés áhitat (márc. 1., Deák-téri ev. templom) nem volt más, mint az új rendet követő liturgikus istentisztelet, melyben a közénekek előtt egy-egy művészi korálelőjáték, a szószéki szolgálat után pedig Buxtehude egyik szólókántátója volt hallható. Az áhitat a tervezettnél kissé hosszabbra nyúlt ugyan, viszont az istentisztelet zenei része úgy a művek megválogatása, mint előadása tekintetében mintaszerű volt. A konferencia második napján a megnyitó áhitat a fasori ev. templomban volt. Az egyházi és művészi szempontokból egyaránt kimagasló orgonazene mellett itt Schütz egyik egyházi koncertjét (műfajilag: kántátáját) hallottuk. A kiszabott idő ezúttal is kissé rövidnek bizonyult. Március 2-án a konferenciát bezáró zenés áhitat színhelye a Kálvin- téri ref. templom volt. Az orgonazene Bach és Händel műveiből, a karének Gumpelzhaimer, Hassler és Praetorius kórusaiból állott, azonkívül Schütznek egyik két énekhangra és continuora írott egyházi koncertjét is hallottuk. Mindezek a zenei élmények élénken rávilágítottak előttünk arra, hogy igenis van sajátlagosan evangélikus egyházi muzsika. E muzsika számára ismét biztosítani kellene azt az előkelő helyet, amit ez valaha az isten- tisztelet keretében elfoglalt. Az időbeosztás körüli apró eltolódások könnyen kiküszöbölhetők, ha a zenés áhítatok és a bővebb zenéjű istentiszteletek alkalmával az igehirdetés a hagyományosnál rövidebb időt vesz majd igénybe. Ha a templomban elhangzó zenét a fentiek szellemében válogatjuk meg, akkor az istentisztelet építő hatása semmiben sem fog alatta maradni a főleg prédikációra alapozott istentiszteletének. Ha az istentisztelet végére szánt orgonazene minden evangélikus templomban olyan színvonalú lesz, mint volt az egyházzenei konferencia zenés áhítatain, akkor joggal elvárhatjuk a hívektől annak a kérelemnek a megszívlelését, ami a budapesti zenés áhitatok műsora végén állott: „Az egyházi zenét a lelkek építésére adta az isteni kegyelem. A befejező orgonaszó nem kivonulási zene, hanem a lelki építés munkája. Ne zavarjuk tehát járkálással, beszélgetéssel, hanem csendben hallgassuk meg, hogy épülhessünk“. ^ Hangjegyismertetés. Perényi Géza kiváló zeneköllőnk tollából most hagyta el a sajtót 10 orgona-korálelőjáték, melyeknek nagyobb része főleg magyar dallamok feletti kompozíció. A korálelőjáték irodalmát főleg német zeneszerzők művelték már 400 év óta. Ez a magyarázata annak, hogy sajátosan magyar koráldallamaink felett eddigelé még nem jelentek meg korálelőjátékok. Ha komponált is egy-két magyar zeneszerző néhány korálelőjátékot-, az az evangélikus orgonások részére hozzáférhetetlen volt, mert ezek ezideig csak kéziratban vannak meg. Annál nagyobb örömmel kell üdvözölnünk Perényi Géza most megjelent korálelőjétékait, mert így ezentúl hazánk evangélikus templomaiban is be lehet vezetni a gyülekezet magyar koráli éneklését hozzáillő és azon felépülő művészi értékű, stílusos és egyházszellemben írt korálelőjátékokkal.
