Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 7-8. szám - Hírek - Kántori rovat

268 A zenei világban jártasabbak előtt nem ismeretlen a szerző neve ; zenekari hangversenyeken több művét, valamint Budapest katolikus templomaiban több miséjét is hallottuk, melyeket a rádió is közvetített. Mindezen műveken átvonuló előkelő ízlés, nagyvonalúság, biztos ellen­pontozó művészet és tematikai invenció arra predesztinálja Perényi összes orgonaműveit, hogy azok a mi evangélikus templomainkban is felcsendül­jenek Isten dicsőítésére. Ezért hívjuk fel evangélikus orgonásaink szíves figyelmét a most megjelent 10 korálelőjátékra, melyek egyenként is kap­hatók Rózsavölgyi és Tsa cégnél (Budapest, IV., Szervita-tér 5.). Z. A. * Hangjegy mellékletünk. Technikai akadályok következtében a múlt havi kottamelléklelet is csak lapunk jelen számával tudjuk szétküldeni. A késedelemért olvasóink szíves elnézését kérjük. A június havi melléklet ismertetését már a múlt számban közöltük. Július-augusztus havi mellékletünk a következő kar­énekeket tartalmazza : 1. Praetorius Mihály (1571—1621): „Fohász“. Egészen könnyű négy- vagy ötszólamú kánon egyenlő hangokra. Először énekelje el a kar egyszólamúlag az egész dallamot, azután ehhez csatlakozzék a tulajdon­képpeni kánonéneklés. A szólambelépések helyeit számok jelzik. Befejezni akkor kell, ha az utolsónak belépett szólam is végigénekelte a kánont. A megállás helyét az egyes szólamok számára a ferméták jelzik. Négy­szólamú kánon gyanánt vegyeskarra is alkalmas ; a szólamok belépésének sorrendje: szoprán, alt, tenor, basszus. Vegyeskari előadásnál az egy- szólamú éneklés helyett közvetlenül a szólamokra osztott énekléssel kezd­jük. A befejezésre akkor kerüljön a sor, amikor az utoljára belépett szólam (basszus) az egész dallam végigéneklése után belekezdett ismét az elejébe és abból is két ütemnyit elénekelt. A kánon előadását igen színessé tehetjük azáltal, hogy az egyes énekescsoportokat térbelileg el­különítve állítjuk fel ; így adták elő ezt a budapesti protestáns középisko­lák 1937 febr. 28-iki hangversenyén a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében. A kánon szövegét Árokháty Béla fordította magyarra. Különösen alkalmas iskolai vagy egyházi zeneünnepély kezdetére vagy végére. Közli : Peschko Zoltán. 2. Gumpelzhaimer Ádám (1559—1625): „Örvendjetek, örvendjetek“. Közepes nehézségű háromszólamú egynemű kar két magas és egy mély hangra. Közvetlen hangú, eleven és jól hangzó karácsonyi karének. Ifjú­sági énekkar (gyermekkar) egy fél hanggal magasabban, női kar kis har­maddal magasabban, férfikar pedig nagy hatoddal mélyebben énekelheti. Szövegét fordította és közli : Kapi-Králik Jenő. 3. Mikus Csák István : „Könyörgés“. Közepes nehézségű vegyeskar, melyben a négyszólamú tétel az alt-, illetve a basszus-szólam megosztása folytán helyenként 5—6 szólamúvá bővül. Szerzője a Budai Luther-Kör jelenlegi karnagya. A mű bűnbánati szövege folytán nagypénteki vagy úrvacsorái karének gyanánt alkalmas. G. Nyomatott Simon és Garab könyvnyomdájában, Cegléden.

Next

/
Oldalképek
Tartalom