Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 2. szám - Fuchs János: A tanítóság mai társadalmi helyzete és feladatai
46 ünnepi feladat, amely emelkedett gondolkodást és kifinomult lelkiséget kíván. Nem kisebb feladatot ró az állam sem a tanítóságra akkor, amikor a felnőttekkel való kényszerű érintkezés követelményéből, az iskolánkívüli népmívelésből kifolyólag is bizonyos önként adódó, pszihológiai készültséget vár a tanítótól azirányban, hogy az újabb időben mind gyakrabban jelentkező osztályellentétek niveliálódjanak. Nehéz feladat ez azért is, mert a társadalmi orientálódás a mai chaotikus világban igen nehéz. Nehéz egyrészt a közeledést úgy megtalálni, hogy a tanító társadalmi pozitiója megőriztessék és csorbát ne szenvedjen, másrészt pedig nehéz a másik társadalmi osztály, pl. a földmívesség osztályöntudatában újabban mind nyomatékosabbá váló bizalmatlanság folytán, mellyel a rajta kívül állókban csak ellenségét látja vagy legalábbis nem akarja felismerni a hozzá közelítőkben a jóindulatú vezetni akarást. Éppen ezért az iskolánkívüli nép- mívelés eddigi szellemi és erkölcsi eredménye majdnem semmi. (Ezt általánosságban nem mondhatjuk. Egyes helyeken szép siker kísérte. Szerk.) Az eddigi munkateljesítmények értékét — tisztelet egy pár kimagasló kivételnek — vagy az egyéni presztízs vagy a kíváncsiság szenzációkat váró éhsége hozta létre, legalábbis a legtöbb falusi viszonylatban s amelynek tempóját vagy az előadók nem bírták, vagy az irányítás üressége és unalmassága untatta a hallgatókat agyon. Kétségtelenül nehéz munkát kifejteni ott és oly körülmények között, ahol a politikai és egyéb irányzatok vásári lármájába beleszól az újság, a mozi és a rádió fontoskodása is. Pedig mindezek tényezővé váltak e mai ember életében. Széles látókörre és nagy lelki s szellemi emelkedettségre van szüksége a ma néptanítójának akkor, amikor uralni akarja a helyzetet. Szolgálati viszonyának kész programmja, feletteseitől való függősége pedig sokszor egyenesen akadálya annak, hogy egyénisége kidomborodjék vagy esetleg egyéni, átütő erejű elgondolásai tömegeket irányítsanak és vezessenek. Rendszerint bele is fáradnak és elkedvetlenednek az arra hivatottak ebbe az idegfeszítő és lélekölő munkába. A falu megismerése és a falukutatás munkája sem kisebb és eddig jórészt ismeretlen feladat a falusi tanító előtt. Maga ez a tudomány szélesen előírt mérhetetlen perspektívájú elgondolásai mellett, manapság inkább csak a falusi élet megismerésének és ismertetésének technikájára szorítkozik. Átfogó statisztikai összefoglalások hiányában még nem tud nemzetkutató és feladatokat megláttató hivatásának megfelelni. Végtelenül fontos tehát, hogy szakszerű képzés és a vele való megismerkedés révén ez az intelligens tudományág is eszközzé legyen a tanító kezében arra, hogy a magyar jövendő képének kialakításában és megreformálásában elsőként vegye ki részét különösen a falusi tanító a falukutatás munkájában. Ide tartozik az az újabban általában az egész középosztálynak szemére hányt mulasztás is, hogy ez a társadalmi réteg semmibe sem vette a politika és abban a választójognak a kérdését. A nyílt szavazásos rendszerben sokan nemzet- és erkölcspusztító kontra- szelekciót látnak, melynek szerepkörében a falusi tanító mindenkor ki volt szolgáltatva az uralmon lévő legellentétesebb politikai irány