Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 2. szám - Fuchs János: A tanítóság mai társadalmi helyzete és feladatai
44 Valamikor az osztatlanságnak a megszüntetése megfelelő számú tanerő hiánya miatt szinte lehetetlen akadályokba ütközött volna. Ma ez nem probléma, amikor ezer és ezer fiatal, állástalan tanító várja az elhelyezkedési lehetőséget. Ma inkább pénzkérdés. Ha azonban a magyar államhatalom tekintetbe veszi azt, hogy ezzel a kérdéssel szociális problémát is megold, mert kenyérhez juttatja azt a fiatalságot; mely dolgozni akar és élni akar, melyhez egyben joga is van, akkor a pénzkérdés nem lehet akadály. Nem lehet különösen akadály akkor, ha egy-egy fiatalember elhelyezésével egyúttal megadjuk a lehetőségét egy-egy fiatal, életerős családnak a megalapításához, egy-egy leánynak a férjhezmenelele által pedig ismét egy olyan fontos kérdést oldunk meg, melyről köteteket lehetne írni. Nem szőjük tovább a szálakat. A kérdést azokra bízzuk, akik a magyar nemzet jövőjének a sorsát kezükben tartják. Rábízzuk főleg minden nemes és jó iránt fogékony nagynevű Kultuszminiszterünk Ő nagyméltóságára, aki állandóan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel is. Mi ez elmondottakkal csak megerősíteni és alátámasztani óhajtottuk azokat, amikre már több ízben rámutatott, mint a közel jövő megoldandó problémária. A magunk részéről ma az osztatlan elemi népiskola megszüntetését tartjuk a legsürgősebb tanügyi kérdésnek és azért állandóan napirenden fogjuk tartani, hogy megoldásra is kerüljön. A tanítóság mai társadalmi helyzete és feladatai. írta : Fuchs János ev. lelkész. Az a sokoldalú munka, amelyre a tanítóság el van kötelezve és azok a sokféle feladatok, amelyeket el kell végeznie, egész különösképpen határozzák meg a tanítóság mai társadalmi helyzetét. Kétségtelen, hogy az az életmüvészeti képzés, amelyet az iskola nyújt öt évfolyamával, vajmi kevés arra, hogy a mai modern tanító az iskolából kikerülve belezökkenjen a napi élet forgatagába. A régi közmondás: nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, meghaladott álláspont. Az iskola képtelen rövid ideje alatt mindazt nyújtani, amit az élet kíván s amelyre a tanítónak készen kell állania ! így inkább az élet tanítja meg a mai tanítót arra, hogy mit és hogyan kell végeznie, hogy a korral haladhasson és társadalmi helyzetének megfelelő lelki és szellemi positiót biztosíthasson magának. Bámulatos és figyelemreméltó az az erőfeszítés, amelyre a mai tanító vállalkozik, hogy hivatásának magaslatán megállhasson és tisztét méltóképpen betölthesse. Bennünket most kizárólag a tanítóság társadalmi helyzete és feladatai érdekelnek, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a pedagógiai és szakmabeli készség, a modern tanítóképzés eszközeinek elsajátítása mellett a hivatásra többé-kevésbbé kielégítő módon előkészít s ereje teljét adja a nevelése alatt álló ifjúságnak. Bár erről
