Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 2. szám - Grieszhaber E. Henrik: Az osztatlan iskola problémája
43 iskolák népe távozik a népkultúra dús terítékű asztalától teljes jóllakottsággal, míg a falusi, tehát osztatlan iskolák népének ebből csak ízelítő, csak morzsa jut! Oktatni, nevelni csak ott lehet, ahol megvannak az ehhez szükséges előfeltételek. Azt pedig csak a laikus pedagógus nem veszi észre, hogy az osztatlan iskola mai helyzetében lehetetlen feladatok megoldása előtt áll és így ebben a formájában semmiféleképpen fenn nem tartható. Nagyon természetesnek találjuk, hogy minden osztatlan iskolát nem tehetünk máról holnapra teljesen osztottá. Az is természetes, hogy népkultúra tekintetében mindig lesznek bizonyos különbségek, melyek teljes egészükben meg nem szüntethetők. Az osztott városi iskolák mindig bizonyos előnyben fognak maradni az osztatlan, avagy részben osztott falusi iskolákkal szemben. De meg lehet és meg is kell szüntetni azt a lehetetlen helyzetet, mely ma e két tipus közt megvan. Mindenesetre nem úgy, hogy az osztott iskolákat is visszafejlesztjük, mert hisz boldogok vagyunk, hogy elemi népiskoláink egy igen tekintélyes része éppen e kedvező helyzeténél fogva olyan kiválóan eredményes kultúrnivót teremtett, mely a más országok nyolc- osztályos népiskoláinak kultúrnivójával vetekszik. Ha tehát a falu és város közötti népkultúra-differenciát meg akarjuk csak némileg is szüntetni és ha a falusi népet kultúrájában valamivel is közelebb óhajtjuk vinni a város népkultúrájához, erre csak egy mód van, nevezetesen megszüntetni az egész vonalon az osztatlanságot és ehhez képest a részben osztott elemi népiskolákat fokozatosan átszervezni úgy, hogy egy tanítónak 40—50 tanítványnál többje ne legyen. Ne lehessen ebben a Honban egyetlen egy osztatlan falusi vagy tanyai iskola sem 1 És ne legyen egyetlen egy tanterem sem túlzsúfolt. Ezt nem a tanítóság kényelme, hanem a magyar nemzet jól felfogott érdeke szempontjából hangsúlyozzuk. Egyformán adózik minden magyar honpolgár falun és városon egyaránt. A közös állampénztárból épültek a szép, modern, tágas, az egészségügy minden követelményeinek megfelelő tantermek. Sokszor talán feleslegesen fényűző berendezéssel. És a gyermekek nemcsak osztály, hanem még nemek szerint is elkülönítve. Gyakran igen alacsony létszámmal. Ugyanakkor falusi népünk gyermekei szűk, egészségtelen, sötét kis viskókban túlzsúfoltan szoronganak egymás hegyén-hátán 1 Nem harmincán, negyvenen, ötvenen. Sokszor közel százan, avagy még ezen felül is 1 Fáj a szívünk, sír a lelkünk, ha a népiskolai statisztikát olvassuk 1 Szégyenpír lepi orcánkat, hogy a huszadik században nálunk, kultúrállamban ilyen is lehet 1 Nem, ennek így nem szabad maradnia 1 Ezen kell, hogy segítsenek sürgősen 1 Itt mutassák meg a falu iránti szeretetet és a faluval való törődést azok a nagyhangú falufelfedezők és falubarátok, akik a falunak minden bajáért minket, falun élő intelligens elemet tesznek felelőssé. Erős a bizodalmunk, hogy az illetékes tényezők meg fogják találni az útját és módját annak, hogy a falu adófilléreiből arra is maradjon, hogy az osztatlanság és a túlzsúfoltság megszűnjék.
