Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 12. szám - vitéz Nagy István: Sárszentlőrinc története
414 a világháború sebészorvosáról, Lőrinc szülöttjéről. A hasonlónevű lelkész fia, szül. 1814-ben, meghalt 1868 dec. 11-én. Sebészet tanára a budapesti egyetemen. A modern magyar sebészet úttörője és megalapítója. A legelsők egyike, aki hasoperációt mer végezni. Itt született Lehr Albert is 1844-ben, meghalt 1924-ben. Édesapja itteni gimnáziumi tanár. Az első magyar irodalmi szótár összeállítója, Arany Toldijának magyarázója. Bátyja, Lehr Zsigmond, írói néven Lőrinci Zsigmond, pozsonyi ev. lelkész, ki angol, olasz és francia műremekek fordításával tette nevét ismeretessé a magyar irodalomban. Meg kell említenem gyülekezetünk nagy szülöttjei között az egyszerű takácsmester fiát, Zsi- vora Györgyöt, ki nagy szorgalma, tudása által a hétszemélyes tábla bírájává, főispánná, majd kir. táblai tanácselnökké küzdötte fel magát. A lőrinci iskolának jóltevője. Az ő 4000 forintos alapítványa tette lehetővé a második rendes kántortanítói állás megszervezését. Ha a háborús viszonyok meg is semmisítették e szép alapítványt, a gyülekezet örökké hálával gondol nagy jóltevpjére, s iparkodik nagy erőfeszítéssel az alapítványt újból helyreállítani. Halálakor a Magyar Tudományos Akadémiára, melynek tagja volt, 100.000 frt-ot hagyományozott. Kegyelettel őrizzük emlékét szívünkben, arcképét iskolánkban. Községünk szülötte volt Gyalog István, a bonyhádi gimnázium nagynevű igazgatója. Az egyházmegye vezetői közül az egyházmegye felügyelője, nagyméltóságú dr. Pesthy Pál úr szintén gyülekezetünk szülöttje, s a lőrinci iskolából indult neki az életnek. Nagytiszteletű Gyalog István főesperes úr szintén kis községünkben látta meg a napvilágot. A bonyhádi gimnázium bölcsője : Sárszentlőrinc. E gimnáziumot azért állította fel az esperesség, hogy a nagy tanítóhiányt megszüntesse. Az iskola a lőrinci gyülekezet nagy áldozatkészsége folytán 1806-ban már fel is épül. Legelső tanára 1807-ben Barla Mihály, majd Unger Mihály, Druglányi Dávid és Haag Péter következett, ki utóbb elmebetegségbe esvén, Lehr András iktattatott be a tanári állásba, kinek itt született fiáról már megemlékeztem. A gimnázium utóbb elnéptelenedett, s ezen úgy vélt segíteni az esperesség, hogy Bonyhádra helyezte 1870-ben. Mint történeti érdekességet említem meg, hogy valamikor Zomba is Sárszentlőrinc fikáihoz tartozott. Bizonyítja ezt az orosházai evangélikus gyülekezet jegyzőkönyve is. Idővel szaporodván Zombán a róm. kát. hívek, a földesuraság előbb róm. kát. lelkészt hívott, azután nagyhamar az evangélikusoknál a szent beszédek tartását, utóbb a mindennapi könyörgéseket betiltotta, végre az imaházukat is elvette. Keserű fájdalmak közt a szegény evangélikusok elhagyták házaikat, földjeiket, s fölszedvén családjaikat, bújdosva jobb hazát keresni indultak. A Tiszán átkelvén, Békéscsabán megállapodtak, lakóhelyért könyörögtek báró Harruckern békési földesúrnál. A jó Isten úgy igazgatta szívét ez úrnak, hogy kérelmük meghallgattatott, s kiadott szerződési oklevelében nemcsak szántó- és legelőföldeket s lakhelyeket, hanem még szabad és nyilvános vallásgyakorlatot is biztosított számukra. Az így célhoz jutott honkeresők hírt adván