Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 10. szám - Megjegyzések
341 MEGJEGYZÉSEK Anima horret vacui. Irta : Kertai János. Ennél a latin közmondásnál ismertebb az, amelyiknek a mintájára készült, s ez : Naturam horret vacui. Nekünk mégis az elsőre van szükségünk. Magyarra téve körülbelül annyit jelent, a lélek fél az űrtől. Nem úgy, mint a rossz ember a sötétségtől, hanem inkább, mint a dologkedvelő ember a semmittevéstől. Egyenesen nem tűri az ürességet. Mint ahogy a földön sem lehet légüres tér, ha csak mesterségen elő nem idézik, úgy a lélek sem lehet meg tartalom nélkül. Természeti törvény ez, aminek ismerete csak hasznos lehet a pedagógus számára. A kertész is tudja, hogy kertjének talaját ellepi a dudva, a gyom, ha nem vet bele nemes magvat. így a lélek is megtelik gonosz indulatokkal, ha a jó és nemes eszmék nem töltik be annak minden részét. Ezt tudva, nemcsak az iskolai foglalkoztatás idején kell figyelembe vennünk a lelkitáplálkozás mineműségét, hanem azon túl is. A gyermek a szorgalmi idő alatt napi 5—6 órát van az iskolában, s ott, a legjobban feltételezve, állandóan a szépet, jót hallja, látja. De a napnak még 7—8 óráját több, kevesebb felügyelet nélkül tölti el. Mivel foglalkozik, mi foglalkoztatja gondolatvilágát, milyen társaságba keveredik ? Nemes érzések, esztétikai képzetek vagy alantas indulatok lepik-e el lelkének talaját ? Ha ezeket átgondoljuk, látjuk csak, mennyi felelősség terheli a nevelő lelkiismeretét, azonkívül, hogy a tantervi utasításokat betartja. Pedig a tanító nem képes a rábízott gyermekhad minden idejét kitölteni foglalkoztatással. Az emberpalánták lelke az iskolában meg- fürödhetik az éltető napsugárban, de milyen árnyékba jut, ha onnan eltávozik ? Mit nyújt a szülői ház számára ? Nincs okunk kétségbevonnunk annak jó szándékát, nem is hiányzik a szeretet melege, de sok szülőt a napi munka annyira lefoglalja, hogy képtelen gyermekére felügyelni. Az ilyen gyermek aztán az utcán nő fel, s az iskola hatása hamar elhomályosul lelkében. A tanító azért jól teszi, ha gondol a gyermek foglalkoztatására. Nem a tanulmányi feladványok elkészítésére gondolok, mert az azokkal való megterhelés túlterhelés jelent a gyermek számára. Ezeken kívül kézügyességi, megfigyelési, kombinativ, az esztétikai érzéket fejlesztő feladványok is legyenek, olyanok, amik szórakozás számba mennek. Jó, ha mindennapra jut valami. Karácsony előtt kis emléklapokat rajzolnak fenyőgallyal és felírással, s ezeket ismerőseiknek küldik el. Husvétkor pirostojásrajzzal díszítik őket. Az alsó osztályokban fűzőlapok készítése, képkivágás, agyagmintázás járja. Vadgesztenyéből készülnek kis tárgyak. A negyedik osztályban lemezpapírból testek, kis házak, templomok, mo- delek készülnek. Nagy örömmel csinálják a bűvöskígyót, amit a kályha melege működtet. A nagyok fafaragással foglalkozzanak és hetenként 1—2 tárgyat készítsenek el. Ez a komoly foglalkozás távol
