Evangélikus Népiskola, 1936

1936 / 1. szám - Sátory Vilmos: A rossz gyermekről

9

képviselőit ismertetjük meg összefüggő, nagyobb műveik révén. A főcél természetesen az olvasás megszerettetése s felkelteni a tanulókban a vágyat, hogy kilépve az iskolából, szükségét érezzék a lelkitápláléknak. Olvasmányaink között szerepelnek: Jókai: A nagy- enyedi két fűzfa. Mikszáth : A gyerekek. A két koldúsdiák. Gárdonyi: Láthatatlan ember.. Egri csillagok. Rákosi Viktor: Egy tutaj története. Herczeg Ferenc : Árva László király. A fogyó hold. Petőfi: János vitéz. Arany János : Az első lopás. Jóka ördöge. Berzsenyi: Fohászkodás. A magyarokhoz. Garai: Az obsitos. Továbbá szemelvények: Tompa, Vörösmarly, Sajó Sándor, Végvári, Kozma Andor, Szász Károly és mások költeményeiből. (Sőt fordításban olvastuk a múlt évben Goethe, Heine és Bérangernak egy-egy híres költeményét is.)

A helyesírás és nyelvi magyarázatok anyaga az alsó osztályokban feldolgozott nyelvi anyag rendezése, elmélyítése, az egyes nyelvtények használatának tudatossá tétele. A nyelv történetével kapcsolatban foglalkozunk a nyelvemlékekkel, a nyelv fejlődésével, nyelvrokonainkkal és a nyelvjárásokkal. Nyelvünk jellemző vonásainak, a magyar lélekkel való összeforrottságának s a külföldi tudósoknak a magyar nyelvről mondott nyilatkozatainak megismertetésével az a főcélunk, hogy tanítványainkkal megszerettessük anyanyelvűnket s hogy lelkűnkben mélyítsük a nemzeti öntudatot. De nemcsak ezeknél a tételeknél, hanem úgyszólván minden tanítási egység feldolgozásánál gondolok arra, hogy tanítványaim lelkében meggyőződéssé érleljem azt, amit Rudnyánszky Gyula gyönyörű költeményében is tanított. Azt t. i., hogy : A világon édesebb nyelv nincs a magyar nyelvnél, Lágyan csorran ajkaidra, mintha mézet ennél. Égnek-földnek minden bája összeolvad ebben, A mennybéli angyalok sem dalolhatnak szebben. Benne van bús andalgásunk cimbalompengése, Lassú csárdás járásunknak ütemes lengése. Üdv ha ringat, vagy szívünket rózsatüske szúrja, Magyar sírvavígadásnak ez a nyelv a húrja. (Folytatása következik.)

A rossz gyermekről.

Irta : Sátory Vilmos.

Gyermekeink nevelése kétirányú nagy tevékenységből tevődik össze : beléjük oltani a jót, lenyesegetni a rosszat. Mindkettő egyformán fontos nevelői teendő. Most ez utóbbiról akarok szólni, miért és mennyire rossz a gyermek és hogyan viselkedjünk rosszaságával szemben. Előrebocsátom, valóban rossz gyermek nagyon kevés van, viszont, minden gyermek, még azok is, akik jóknak vannak elismerve, követnek el több-kevesebb rosszat. Vizsgáljuk meg mindenekelőtt a gyermek rossz cselekedeteit, nem erkölcsi, hanem lélektani szempontból.

Ha ilyen ú. n. rossz cselekedetet boncolás alá veszünk, három elemet fogunk benne találni: magát a tettet, a tett előzményeit és a tett következményeit. A tett létrehozója rendesen bizonyos érzések és gondolatok együttese, complexuma. Ezt szoktuk a tett motivumá-