Evangélikus Népiskola, 1936
1936 / 12. szám - Sz. Csorba Tibor: Pedagógiai olimpiász Angliában
427 Pedagógiai olimpiász Angliában. írta : Sz. Csorba Tibor. Cheltenham, 1936. aug. hó. Talán nem is lenne nehéz eldönteni, hogy az egyes nemzetek ebben a pillanatban hová gondolnak többet: Berlinbe, a nagy olim- piászra-e, avagy spanyol földön dúló embertelenségek színhelyére-e. Kétségtelen, hogy e két csodabogara korunknak lázban és izgalomban tartja az egész világot s az az öt színes karika, amely a világ minden tájáról Berlinbe hívja a test kultuszának áldozó híveket, mágikus erővel vonz mindenkit. Talán azt is leszögezhetjük, hogy túlságosan vonz sokakat s egyedülvalóságával szinte ártalmára van egyéb — talán magasabbrendű — ügyeknek is. Ebben a nagy olimpia-lázban és ebben a spanyol ágyúdörgés és embermészárlási izgalomban szinte hihetetlenül hangzik, hogy a nagy brit szigeten, egy angol fürdőváros kellős közepén, a Cheltenham-! Town Hallban közel hetven nemzetnek majdnem kettőezer pedagógus fia álmodja s talán építi, vagy a megvalósulás,felé kormányozza a szabadabb és boldogabb új nemzedéket. Az Új Nevelés Világligája itt tartja hetedik nagy konferenciáját „New Education Fellowship“, amelynek főtárgya és kéthetes megbeszélésnek anyaga „Education and a free society“. Két hétre gyűltek ide egybe Sir Percy Nunn elnöklete alatt a világ minden tájának új nevelői, hogy megerősödve új ideáljaikban, olyan szellemet vigyenek magukkal hazájukba, iskoláikba, amely szellem messze fölötte áll a túlzott sport és a kegyetlen emberölés mindent betöltő hatalmán. Ez a színes embercsoport meleg családi, testvéri közösségben élt és épült mindazokkal a híres pedagógusokkal, akik egy emberi életet szenteltek az új nevelés eszméinek szolgálatára, akik közoktatásügyeket szerveztek újjá, iskolákat alapítottak, nemzedékeket neveltek a szabadabb és emberibb emberközösség megvalósítására. Nehéz lenne eldönteni, mi volt az élvezetesebb és a nagyobb élmény — együtt ülni Mrs. C. Soperrel és áhítattal hallgatója lenni Mrs. B. Ensor lelkes szavainak, vagy a bolgár Katzaroff professorral teázás közben tárgyalni a bolgár-magyar kapcsolatokról és a két nemzet pedagógiájáról. Nem tudom mi volt nagyobb élmény, látni a filmen bemutatott Odenwaldschule lelketemelő életét, vagy együtt szomorkodni a hazájából kiűzött megalapítójával: Mr. Paul Geheeb- bel. A francia Prof. P. Bővet előadása volt-e többetadó, vagy az indiai Prof. Sir Radhakrishnan témája vonzott-e több hallgatót. A zenedélutánok hangulata vagy a nemzeti teák közvetlensége, a tanfolyamok vagy az egyéni megbeszélések, filmelőadások vagy az angol iskolásgyermekekkel bemutatott tornabemutatók, színházi előadások vagy a világ minden tájáról összehordott gyermekművészeti kiállítás. Kétségtelen, hogy rengeteget nyújtott a konferencia és rengeteget adott még annak is, ki csak törve tudta magát megértetni a nemzetiségeket, országhatárokat, nemzeteket eltüntető és varázslatos erejével egy családdá kovácsoló angol nyelvet. Ez és a közös ideál:
