Evangélikus Népiskola, 1936

1936 / 2. szám - Kántori rovat

87

Hangjegymellékleteink.

Az Evangélikus Népiskola 1936. évi februári számának Kántori Rovatához a következő (böjti s nagypénteki) hangjegymellékleteket csatoljuk: 1. „Bűnösök Hozzád kiáltunk...“ (vegyeskar). 2. Fohászkodás Jézushoz (vegyeskar). 3. Jézus kínszenvedése (vegyeskar).

4. Jézus, kínszenvedésed (vegyeskar).

1. „Bűnösök Hozzád kiáltunk“ közölt é-fríg dallama legelőször 1524-ben jelent meg nyomtatásban a Walther-féle wittenbergi kar- énekeskönyvben, továbbá az 1524. évi 16 dallamos erfurti gyülekezeti énekeskönyvben. E dallam szerzője minden valószínűség szerint vagy Luther Márton, vagy Walther János. Az eredeti szöveg {„Aus tiefer Not schrei ich zu Dir“) szerzője Luther Márton (1483— 1546). Walther János (1496—1570) Luther barátja és zenei tanácsadója volt, kinek nyomtatásban megjelent első munkája az u. n. wittenbergi énekeskönyv (1524), egy négyszólamú (Discantus, Altus, Tenor, Bassus és Vagans szólam számára írt) karénekeskönyv volt. A szóbanforgó szövegnek van még egy másik (C-ion) dallama is, mely legelőször egy 1525. évi straszburai agendában jelent meg s melyet leginkább a Bienemann Gáspár-féle (1540—1591) német szöveggel („Herr, wie Du willst, so schicks mit mir“ — Kapi Korál- könyv : 180. sz.) énekelnek. Az é-fríg dallamot Bach S. J. vegyeskari feldolgozásában közöljük.

Bach Sebestyén János 1685 március 21-én született Eisenachban és 1750 július 28-án halt meg Lipcsében. A Szabolcsi—Tóth-féle Zenei Lexikonban (Budapest, 1930.) többek között azt olvashatjuk Bachról, hogy „a zenetörténet leggrandiózusabb jelensége, minden idők egyik legnagyobb lángelméje“. Ez a sokoldalú zenész-lángelme akkor tűnik fel legcsudálatosabbnak, amidőn a musica sacra szolgálatába állítja Istenadta képességeit. És valóban Bach a német evangélikus egyházi zenei stílus legnagyobb, szinte tüneményszerű bete- tőzője. Sokszor emlegetik Bach zenéjének csudálatos voltát. Abból a csudálatos zenéből kiérezhető, hogy úgy csak az a művész képes énekelni és zenélni, aki teljes szívvel és elmével otthonosan érzi magát abban a világban, melyet Jézus a hívőknek feltárt. Bach zenéjéből kiérzik Bachnak az evangéliumhoz való legszemélyesebb viszonya. Bach az ő csudálatos egyházi zenéjében mindenekelőtt Isten országát kereste és Isten dicsőségét szolgálta. Bach egyházi zenéje evangélikus, sőt a „legevangélikusabb“ zene.

2. A „Fohászkodás Jézushoz“ c. 4-szólamú vegyeskar szerzője: Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525. v. 1526—1594). Palestrina a római katolikus egyház legnagyobb zeneszerzője. Műveit a lipcsei Breitkopf és Härtel zeneműkiadó-cég 33 kötetben adta ki, mely összkiadás 93 misét, 179 motettát, 45 négyszólamú himnust, 12 négy- nyolcszólamú litániát, zsoltárokat stb. tartalmaz. Palestrina legnagyobb az ú. n. a cappella-stílusban, vagyis énekesek számára írt tisztára vokális és semminemű kíséretre nem támaszkodó zenei stílusban, mely bonyolult polifóniája mellett is áttetsző, erősen kifejező, csudálatosán nemes. Teljes joggal megkísérelték a katolikus Palestrina műveit az evangélikus egyházi ének és zene szempontjaiból való értékesítésre, azonban az ügy nincs elintézve azzal, hogy a Pelestrina-