Evangélikus Népiskola, 1935
1935 / 3. szám - Elismerő szavak a népoktatásügy munkásainak érdemeiről
67 Ismeri a budapesti iskolákat és egyenrangúaknak tekinti Európa bármely államának iskoláival. De ugyanakkor nem az egyoldalú ember világszemléletével ítélkezik, hanem összehasonlítást tesz távoleső kis tanyai és falusi iskolák színvonalával. Az egybevetés eredménye kedvező. Itt ,,a gyermekek felkészültsége, jelleme, világnézeti és erkölcsi nevelése semmi kívánnivalót nem hagy maga után“. A mélyenlátó ember észrevétele. Nem abszolút értelemben ítél, hanem a relatív összehasonlítás nyomán jut arra a felemelő tudatra, hogy a maga helyén a távoli kis falu és tanya iskolája is a legteljesebben betölti hivatását, mert nemcsak ismeretet nyújt, hanem világnézetet, jellembeli értékeket termel, helyes erkölcsi felfogást fejleszt, szóval magas színvonalon áll. Külön vizsgálódás tárgya lehetne, milyen világfelfogás alakul ki a jó iskola munkája nyomán. Különösen tanulságos lenne ez a szemlélődés most, amikor az új eszmék világában bizonyos kiválasztódás, lehiggadás és értékmérés alakult ki az első idők sok forradalmi újítása helyett. Sok dicséretet mond ez a nyilatkozat az új eszmék érvényesülése mellett. Erkölcsi felfogásról szól, szóval nevelői munka sikeréről. Ezt a felfogást a mai időkben túlzottan hangsúlyozza a neveléstudomány, a modern pedagógia. Ha bennünket, e tevékenység műhelymunkásait sokszor kétségek fognak is el, ez a nagyon illetékes helyről jött bírálat megnyugtató lehet reánk. Van már eredménye a nevelés előtérbe állításának. Világnézetet, erkölcsöt, jellemet lát a nyitott szemmel szemlélő, városok és falvak iskoláinak munkája nyomán kialakulni. Pedig ez a siker nagy eredmény! Ismeret, tudás elszáll és módosul, kiegészül és megváltozik, új elemekkel pótlódik. Az idő sok mindent átfest, eltakar és átformál. Az erkölcsi jellem, az egészséges világnézet, a tiszta lélek gyümölcseként elénk táruló becsületes lelkek jósága, emberséges érzése és nemesszívűsége örök érték, soha el nem múló tisztavízű forrás, ahonnan egy emberi élet táplálja magát és veszi iránymutató eszméit. Ha ezt a szellemi értéket meg tudta valósítani munkaeredményei között a ma iskolája, akár városon, akár falun, vagy tanyán legyen is az, akkor nincs mit aggódni nevelésoktatásunk irányelvei miatt, akkor helyes úton járunk, sokoldalú szellemi képzésünk mellett áldott lélekmentést, jellemképzést végzünk, életszemléletet nyújtunk, ami nem halad ferde irányban, hanem mindig a helyes, az igaz útra vezérli a mi neveltjeinket és erősít, táplál nemzeti eszméket, szilárdítja a társadalmi és nemzeti élet alapjait. Én hiszem, hogy a nyilatkozó gyermekbíró meggyőződésből és helyes megfigyelés alapján beszélt. Fel kell tenni ezt róla, mint nagymértékben nevelői tevékenységet is végző igazságügyi funkcionáriusról. ítéletének biztosnak kell lennie. Nem vezethették melléktekintetek, hanem csak a helyzet tiszta meglátása, megítélése és méltányolása. Lássunk e körülményben felemelő tudatot, eszményi meglátást. Végezzük munkánkat e tudatban azzal az elgondolással, hogy látszólag sok hiábavaló küzködésünk mellett mégis van siker, van gyümölcs a fán és lesz aratása a népoktatásügy mezejét szántóvető munkások sok törődést hozó, fáradságos, de áldásos munkájának.