Evangélikus Népiskola, 1935
1935 / 3. szám - Elismerő szavak a népoktatásügy munkásainak érdemeiről
66 Egységes képet, igazi áttekintést esztendők munkájának sikeréről akkor nyerhetünk, ha megtekintünk egy jó tanító munkája nyomán kirajzolódott társadalmi képet egy-egy község életében. Meglátszik ennek nyoma a község lakóinak magatartásában, gazdasági haladásában, közfelfogásában. Ott van a jó példaadás vonzó hatása az ifjúság fellépésében, jellemében és lelki életében. Még ha a szak- szerűség szempontjából nem is állott valaki a tudás magas fokán, akkor is lehetett jó gyakorlati ember, kitűnő gazda, vagy gyümölcs- termelő, akinek útmutatása nyomán új, pezsdülő élet sarjadt elmaradt falvak világában. Gyümölcs termett ott, ahol előbb csak akácások sorakoztak utcák, utak és szántóföldek mesgyéin. Haladás, fejlődés bontakozott ki ott, ahol előbb a maradiság uralta a lelkeket. Ilyen munkásság nyomán könnyű méltatni a sikert, kézzelfogható példákon szemlélni a komoly törekvések eredményeit. Jóleső érzés töltötte el lelkemet, amikor olyan helyről észlelhettem a tanítói munka sikerének méltatását, amely a bírálat sokféle követelményét magában foglalta. Olyan valaki tört pálcát mellettünk, aki bizonyos mértékig szakember, mert a javító nevelés az ő egyik fő fegyelmező, illetve gyógyító eszköze. Onnan kaptunk elismerést, ahol az élet elesettjeinek sorsában mindennap szemlélhette az illető a rossz nevelés romboló hatását, de ugyanakkor a jó nevelésben találta a leghatásosabb orvosszert az élet elesettjeinek lelki gyógyításához. Németh Péter törvényszéki tanácselnök, gyermekbíró nyilatkozott egy előkelő társadalmi hetilapnak s többek között ezeket mondotta: ,,Meg kell állapítani, hogy a legjobb iskola sem pótolhatja a szülői nevelést. Ezt hangoztatni kell, bár tapasztalatom szerint a magyar iskolák kitűnőek. Vonatkozik ez elsősorban a népiskolákra. A budapesti elemi iskolák egyenrangúak a legjobb külföldiekkel. És ami a vidéket illeti: sorra jártam Istentől és embertől elhagyott apró tanyai iskolákat és megállapíthatom, hogy a gyermekek felkészültsége, jelleme, világnézeti és erkölcsi nevelése semmi kívánnivalót nem hagy hátra. Tanítóink kitűnőek! És én a magyar faj kiválóságának bizonyítékát látom a 8—10 éves gyermekek magas lelki és szellemi színvonalában.“ Súlyos, jelentőséggel bíró szavak. A gyermekbíró véleményét tökrözik elénk. Hány esetben láthatta ő a családi nevelés hiányának szomorú következményeit. De ugyanakkor rájött arra, hogy milyen óriási fontossága van az iskolai nevelésnek. Még akkor is, ha nem is tudja pótolni a családi nevelés hiányait és nem is tud építeni ott, ahol rossz az alap, vagy teljesen hiányzik. Nagy a jelentősége a tanító nevelő-oktatói tevékenységének. Hiszen ebben nyer szakszerű betetőzést mindaz, ami a családi nevelés terén, mint alapvető tevékenység, kezdetét vette. Mennyi ferdeséget, egyoldalúságot kell kiküszöbölni a helytelen irányban indult családi nevelés áldozatainak leikéből! Milyen emberfeletti munka ennek a hivatásnak hűséges és sikeres betöltése! Ezt csak az tudja igazán, aki, mint a lelkek orvosa, látja a hiányos nevelés, az elhibázott nevelői alaptevékenység romboló következményeit, amelyek sokszor nem az elemiiskolás korban, hanem annak végén, a serdülő kor küszöbén végzik vészes következményű munkájukat.
